*Emily szemszöge
Olyan gyorsan futottunk,mint még életünkbe nem.Hála az égnek úgy álltunk a kocsival,hogy azonnal el tudjunk indulni,gyorsan be ültünk a kocsiba és már száguldtunk haza felé.Amikor már elhagytuk a hely körzetét félre húzodtunk egy biztonságos helyre.
-Jól vagy?-kérdeztem
-Nem.-válszolta Sharon
-Mi történt?-kérdezte Hannah
-Hát mentem az utcán,tök nyugodtan és hírtelen valami fájdalmat éreztem és el sötétült minden és látjátok ez történt velem.-mutatott magára
A ruhája el volt szaggatva és tiszta sebes volt a teste.Az arca meg úszta néhány horzsolással.
-Menjünk el hozzám és ott el látjuk a sebet!-mondtam
El indultunk hozzánk,Hannah nagyon meg lepödöt.
-Hát nem hozzátok tartatottunk?-kérzte meg lepve
-De és ez az én otthonom.Bocsi a rumliért még csak most csinálják a szobákat.
Be hívtam őket,mind ketten meg csodálták a kész szobákat,el voltak ájulva.Utoljára a nappaliba mentünk be ahol Harry fetrengett Louissal.Nagyon meg lepődtem,hogy együtt látom őket,de örültem Louisnak.
-Meg jöttem!-mondtam és e sétáltam a kíséretemmel a szobába
Mind rám mosolyogtak és integettek.Amikor meg látták Sharont,nagyon meg ijedtek.
-Úristen mi történt?-visitott Louis
Sharon csak rázta a fejét.Be vittem a konyhába és ki tisztítottam a sebeit.Párszor fel szisszent,ezzel jelezte,hogy fáj neki.Adtam neki épp ruhát és haza vittem Hannahval együtt.Sharon közelebb lakik,ezért őt vittem hamarabb haza.
-És mikor jössz suliba?-kérdezte Hannah
-Hát nem mostanában.
-Mért?
-Mert terhes vagyok.
-Mi!Kitől?
-Harrytől,ezért is költöztünk össze.De figyelj ez még nem publikus nem mondd el senkinek se,még a pasidnak se!
-Már nem az!
-Mért?
-Rájöttem,hogy egy barom és ki tettem a szűrét!
-Jól tettes!-dícsértem meg adtunk egymásnak egy öklöst és be ment a házba.
Haza felé a rádíót bömböltettem és vele énekeltem.Amikor vissza értem a házba Harryék épp a szobánkba ugráltak az ágyon.
-Mit csináltok?-kérdeztem
-Semmit!-mondták egyszerre
-Hát jó.-mondtam és le mentem a konyhába
El kezdtem össze takarítani a mocskot amit ők hagytak maguk után.
Szép dolog én takarítok utánuk,pedig eleget takaríthatók ha meg születik a baba!-gondoltam
Nagy nehezen ki takarítottam.Valami csörömpölést halottam,fel mentem.A szobánkba egy antik váza össze törve állt a szönygen.
-Harold!Mit műveltetek!!??-órdítottam rájuk
Nem válaszoltak.
-Jó takarítást!-mondtam és ki sétáltam
*Harry szemszöge
Szenétség volt Emilytől,hogy csak úgy ott hagyott minket takarítani.
-Végül is mi csináltuk!-mondta Louis
-És?A baba se fog magának fel takarítani!
-De ő egy kisbaba lesz,te meg már felnőtt vagy!
-Nem baj!
-Ne várhatod el,hogy ő takarítson utánad,miattad kell 9 hónapon át rosszul lennie és meg hízni és miattad....-mondta de nem fejezte be egyszerűen ki sétált.
*Emily szemszöge
A nappaliba rendegettem egy vázába a a virágokat,amikor Louis meg fogta a derekam.Meg puszilta a nyakam.
-Mit szeretnél?-kérdeztem
-Ezt!-mondat és meg csókolt
Amikor fel fogtam,hogy mit csinál ellöktem magamtól.
-Louis,én Harryvel vagyok együtt.-mondtam
-De ha nem lenne a bab,velem lennél.
-Hát lehet...
-Ez csak egy búcsú csók volt.
-De én nem engedtem meg!
-Nem baj!-mondta és haza ment
Oda sétáltam az ablakhoz és néztem ahogy el megy.Valamniért szomorú volt,hogy el ment és nincs itt.
Úgy látszik még mindig szeretem!-gondoltam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése