Másnap a fiúknak szabad napja volt ezért el mentek várost nézni Sharon is velük ment,így egyedül maradtam.Pár óra múlva valaki kopogtatott az ajtón oda mentem láttam,hogy Louis az.
-Mi a baj?-kérdeztem
-Roszúl lettem,így vissza jöttem.
-Gyere feküdj fel az ágyra!.
Oda vezettem az ágyra és ledőlt.Késöbb felült.
-Jobban vagy?-kérdeztem
-Igen.Nem megyünk el valahova?
-De csak most lettél jobban
-Nem baj.
-Oké,várj fel öltözök.
Ezt vettem fel:
-Milyen szép vagy!-dicsért meg Louis
-Ugyan.-legyintettem
A barját nyújtotta,én bele karoltam.Elindultunk az utcán és el kezdtünk nézelődni.
-Nézd milyen szép!-mondta Louis és rá mutatót az Elfeil-toronyra
-Igen szép!
-De nálad nem!
-Ne pirulj el!Ez az igazság!
Louis tovább nézte a tornyot,kék szeme csillogott ahogy nézte a kivilágított tornyot.
-Milyen szép a szemed!-csúszott ki a számon
Nem hiszem el,hogy ki mondtam-gondoltam
Át ölelt és magához húzott.Nem tehettem mást hozzá bújtam.Ő elkezdte a ki lógó tincseimmel babrálni.
-Te Emily nem követünk el bűn cselekményt?-kérdezte
-Mi?
-Én el lopom a te szíved,te az enyém!
-Hmm,nem rossz ötlet!-mosolyogtam rá-Meg gondolom!
-Tényleg?-kérdezte meg döbbenten
Bólintottam,ő erre magához húzott és adott egy puszit a homlokomra.
-De nem ígérek semmit!-sóhajtottam
-Én ennek is örülők,hogy el gondolkozól rajta!-mondta Louis
Egymás szemébe néztünk,egyre közelebb hajoltunk egymáshoz.A szánk majdnem össze ért.Amikor valaki el kezdett órdibálni franciául mellettünk.
-A legjobb kór.-morogta Louis
Vállat vontam.
Igaza van.-gondoltam
Meg fogtam a kezét és egy sétáló utca felé húztam.Ott sétálgattunk egy darabig kézen fogva.
-Tudod én nem bánom,hogy rosszúl lettem!-mondta Louis
-Azt hiszem én se!
Ekkor semmivel nem törődve átkaroltam a nyakát,ő meg fogta a derekam és megcsókoltuk egymást.
Ott álltunk ölelkezve csókolozva,eszembe se jutott Harry csak az,hogy azt hiszem szerelmes vagyok Louisba.A csók után Louis egy tincset ki símitott az arcomból.
-Szeretlek!-mondta miközben mélyen a szemembe nézett
-Azt hiszem...én is téged.-motyogtam
Lehet,hogy meg értette,mert magához ölelt és a haját a hajamba túrta.Már teljesen sötét volt,de nem akartam menni.
Bár tudnám kit szeretek!Mind kettőt vajon lehet szeretni?-tanakodtam magamba
De erre a kérdésre nem tudtam választ adni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése