Másnap reggel Louis mellett ébredtem,olyan édesen aludt,hogy vagy 20 percig őt néztem.Végül meg untam és az orrára adtam puszit,amire persze ő fel kelt.
-Jó reggelt!-mosolygott rám-Nem az orromra kérek ám!
Oda hajoltam hozzá és meg csókoltam.
-Már is jobb!-mondta elégedetten
-Keljünk fel!-mondtam neki
-Oké,de had én válasszam ki a ruhád!
Végül bele mentem ezt választotta:
-Kicsit egóista.-jegyeztem meg
Ő csak vállat vont és fel öltözött.A hajam oldalasan össze fontam.
-Na most hova megyünk?-kérdeztem
-Menjünk el a fiúkhoz!Már olyan rég nem láttam őket!-mondta
-Tegnap este óta!
-De az sok idő!
-Na jó!-adtam fel
Végül is előbb utóbb újra Harry szemébe kellett néznem,de én inkább utóbb akartam.Kézen fogva el indultunk,nagyon hosszú volt az út.Amikor oda értünk totál ki voltunk dőlve.Örültünk,hogy be mehetünk a házba.Sharont a nappaliba találtunk szokásához híven Zayn ölébe ülve.
-Sziasztok!-köszöntük Louissal
Mindenki vissza köszönt.Niall oda jött hozzám.
-Milyen jó a pólód!-mondta
-Ez választotta.-bicentettem Louisra
-Gondoltam.-mondta és el indult a konyhába kajáért
Le huppantam Sharonék mellé.Zayn nagyon nézett.
-Na és milyen volt az este?-kérdezte Zayn
Én le döbbentem,de Louis is mind ketten rá meredtünk Zaynre.Harry fel állt és ki sétált a házból.
*Harry szemszöge
Egyszerűen szemétség volt Zayntől,hgogy ilyent kérdezett elöttem tőlük.Már rég az elég volt,hogy Louisos pólóba meg jelent és nála aludt.Hát gondolom,hogy nem tévét néztek meg amőbáztak.
Ezt nem bírom tovább!-mondtam magamba-Annyira szeretem Emilyt!Nem vagyok képes végig nézni,ahogy itt bájolog Louissal!Főleg,hogy Louissal!Nekem mindig ő volt a lelki támaszom,vele osztottam mag a fájdalmam.
A kert le hátsóbb felébe mentem leültem egy fa mellé,a fejem neki támasztottam.Emilyre gondoltam és a régi szép időkre,azokra boldog pillanatokra amik lehet soha nem térnek már vissza.De legalább boldog.
Ha ez így fólyatodik össze fogok róppani!Nem bírom ezt ki!-mondta magamba
El kezdtem dúdolni a Little Things-et.
-Nagyon szép!-mondta az a hang amire a szívem majdnem le áll
Meg fordúltam.Emily állt ott velem szembe,mosolyogav.A gyönyörű hosszú haja össze volt fogva és ez Louisol póló is nagyon jól állt neki.A szívem gyorsabban dobogott a kelleténél.
-Nem tedd ezt velem!-mondta neki
-Mit?-lepődött meg
-Azt,hogy mindig el bűvölsz!
-Most már tudod milyen érzés.
Bólintottam,erre ő oda lépett hozzám és át ölelt.
-Tudom,hogy Louist választottam,de én téged is szeretlek.De neked már volt esélyed,neki is kell adnom.-suttogta a fülembe
A szembe nézett.
-Meg érted nekem?-kérdezte
-Meg.-válaszoltam-De szeretlek!
Bólintott és vissza ment a házba,én csak néztem utána.Szomorú voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése