60.rész

*Emily szemszöge
Már a 3.-dik hónapba vagyok,nagyon örülök neki,mert már csak egy hónap és meg tudhatom,hogy a babám milyen nemű lesz.Már nagyon várom.Harry egyre izgatottabb lett ahogy közeledett az ultrahang.
-Harry még nem tudják meg mondani,hogy milyen nemű lesz,szóval ne izguljál!-mondtam neki
-De én tudni akarom!-nyafogott
-A nyafogással nem érsz el semmit!
-De,hogy nem!
-Nem fog tőle jobban fejlődni a baba.
Morgott valamit a bajsza alatt.El mentünk a vizsgálatra m inden rendben volt.Amikor haza értünk büszkén néztük meg az immár teljesen kész házunkat.
-Na ma mit csináljunk?-kérdezte Harry
-Nem tudom,mit szeretnél?-kérdeztem miközben óda bújtam hozzá
-Nem megyünk moziba?-kérdezte
-Mire?
-Mondjuk az Alkonyat utolsó részére?
-Tökéletes!-mondtam és csókot leheltem a szájára
Fel kapott úgy,hogy vele szembe legyen a fejem,a térdem át fontam a derekán és meg csókolt.A csók után fel mentem a szobámba át öltözni.Ezt vettem fel:

A hajam be hullámosítottam.Harry is kész létt mire én is.Be ültünk a kocsiba és el indultunk.A film nagyon jó volt,bár a csata jelenetnél nagyon izgultam ezért oda bújtam Harryhez,ő pedig át ölelt.Hála égnek 2 extra mérető popcornt vettünk,mert a reklám alatt majdnem meg ettük az egyiket teljesen.Amikor mentünk haza már sötét volt,mivel télen mindig korán sötétedik.A rádióba a srácoktól ment a Little Things,amit persze azonnal énekelni kezdtünk,amikor Harry részébe jött az a rész,hogy "You perfect to me" Harry meg fogta a kezem és meg puszilta azt.Végre amikor be szabadultunk a házunkba le dobtam a cipőm és fel mentem a háló szobánkba.Harry utánam jött,leültem a tükör elé és el kezdtem le mosni a sminkemet.Harry oda jött hozzám és el kezdte puszilgatni a nyakam.
-Szeretnél valamit?-kérdeztem
-Szerinted?-kérdezte komiszul
-Most nem.
-Mért?
-Fáradt vagyok.
-Hát jó!-mondat és fel egyenesedett és le feküdt az ágyra,magára húzta a takarót.

Fel sóhajtottam,néha rosszabb mint egy gyerek és neki szülök egy kisbabát.El mendtem le fürödtem és be feküdtem Harry mellé az ágyba,aki még mindig durcízott.El kezdtem puszilgatni az arcát,mire végül egy kicsit fel engedett és magához húzott.A szájára adtam egy puszit és hozzá bújtam.Ölelkezve aludtunk el.


~másnap reggel
Arra keltem,hogy Harry nincs mellettem,le mentem a konyhába épp palacsintát sütött.
-Jó reggelt!-mosolygott rám
-Neked is!-mondtam és meg csókoltam
-Kérsz?
-Ugye nem égedted el?
-Nem,legfeljebb egy kicsit kemény lett.
-Nem akarom el rontani a gyomrom.
Nagy boci szemekkel nézett rám és végül ettem egyett.Be vallom nem is volt olyan rosz,csak kicsit kemény.

59.rész

*Emily szemszöge
Olyan gyorsan futottunk,mint még életünkbe nem.Hála az égnek úgy álltunk a kocsival,hogy azonnal el tudjunk indulni,gyorsan be ültünk a kocsiba és már száguldtunk haza felé.Amikor már elhagytuk a hely körzetét félre húzodtunk egy biztonságos helyre.
-Jól vagy?-kérdeztem
-Nem.-válszolta Sharon
-Mi történt?-kérdezte Hannah
-Hát mentem az utcán,tök nyugodtan és hírtelen valami fájdalmat éreztem és el sötétült minden és látjátok ez történt velem.-mutatott magára
A ruhája el volt szaggatva és tiszta sebes volt a teste.Az arca meg úszta néhány horzsolással.
-Menjünk el hozzám és ott el látjuk a sebet!-mondtam
El indultunk hozzánk,Hannah nagyon meg lepödöt.
-Hát nem hozzátok tartatottunk?-kérzte meg lepve
-De és ez az én otthonom.Bocsi a rumliért még csak most csinálják a szobákat.
Be hívtam őket,mind ketten meg csodálták a kész szobákat,el voltak ájulva.Utoljára a nappaliba mentünk be ahol Harry fetrengett Louissal.Nagyon meg lepődtem,hogy együtt látom őket,de örültem Louisnak.
-Meg jöttem!-mondtam és e sétáltam a kíséretemmel a szobába
Mind rám mosolyogtak és integettek.Amikor meg látták Sharont,nagyon meg ijedtek.
-Úristen mi történt?-visitott Louis
Sharon csak rázta a fejét.Be vittem a konyhába és ki tisztítottam a sebeit.Párszor fel szisszent,ezzel jelezte,hogy fáj neki.Adtam neki épp ruhát és haza vittem Hannahval együtt.Sharon közelebb lakik,ezért őt vittem hamarabb haza.
-És mikor jössz suliba?-kérdezte Hannah
-Hát nem mostanában.
-Mért?
-Mert terhes vagyok.
-Mi!Kitől?
-Harrytől,ezért is költöztünk össze.De figyelj ez még nem publikus nem mondd el senkinek se,még a pasidnak se!
-Már nem az!
-Mért?
-Rájöttem,hogy egy barom és ki tettem a szűrét!
-Jól tettes!-dícsértem meg adtunk egymásnak egy öklöst és be ment a házba.
Haza felé a rádíót bömböltettem és vele énekeltem.Amikor vissza értem a házba Harryék épp a szobánkba ugráltak az ágyon.
-Mit csináltok?-kérdeztem
-Semmit!-mondták egyszerre
-Hát jó.-mondtam és le mentem a konyhába
El kezdtem össze takarítani a mocskot amit ők hagytak maguk után.
Szép dolog én takarítok utánuk,pedig eleget takaríthatók ha meg születik a baba!-gondoltam
Nagy nehezen ki takarítottam.Valami csörömpölést halottam,fel mentem.A szobánkba egy antik váza össze törve állt a szönygen.
-Harold!Mit műveltetek!!??-órdítottam rájuk
Nem válaszoltak.
-Jó takarítást!-mondtam és ki sétáltam

*Harry szemszöge
Szenétség volt Emilytől,hogy csak úgy ott hagyott minket takarítani.
-Végül is mi csináltuk!-mondta Louis
-És?A baba se fog magának fel takarítani!
-De ő egy kisbaba lesz,te meg már felnőtt vagy!
-Nem baj!
-Ne várhatod el,hogy ő takarítson utánad,miattad kell 9 hónapon át rosszul lennie és meg hízni és miattad....-mondta de nem fejezte be egyszerűen ki sétált.


*Emily szemszöge
A nappaliba rendegettem egy vázába a  a virágokat,amikor Louis meg fogta a derekam.Meg puszilta a nyakam.
-Mit szeretnél?-kérdeztem
-Ezt!-mondat és meg csókolt
Amikor fel fogtam,hogy mit csinál ellöktem magamtól.
-Louis,én Harryvel vagyok együtt.-mondtam
-De ha nem lenne a bab,velem lennél.
-Hát lehet...
-Ez csak egy búcsú csók volt.
-De én nem engedtem meg!
-Nem baj!-mondta és haza ment
Oda sétáltam az ablakhoz és néztem ahogy el megy.Valamniért szomorú volt,hogy el ment és nincs itt.
Úgy látszik még mindig szeretem!-gondoltam

58.rész

*Harry szemszöge
A házunkba kezd helyre állni a rend a nappalink és végre el készült.Nagyon szép lett,zöld színű lett a szoba.Ami persze Emilynek nem tetszett,mivel nem annyira szereti a zöldet,de nekem meg ez tetszett.
Ilyen lett a nappalink:

-Megint zöld!-morogta Emily
-Nekem tetszik!
-Nekem csak a színnel van bajom,de mindegy.
Fel sóhajtottam.
Hát igen ilyenek a nők!-gondoltam-Nincs aki meg tudná őket fejteni.
Be ment a konyhába és evett valami szendvics féleséget,mostanában egyre többet eszik.De ez az élet rendje,hogy az állapotosok nagyon sokat esznek.De örülök,hogy már nem fél a meg hízástól.Oda mentem hozzá és meg öleltem hátúlról,kicsit meg ijedt.
-Te ne ijeszteges!-mondta
-Nem direkt volt.
-Mindegy.-mondat és be sétált a nappaliba
Úgy látszik ma megint csak tévézni fogunk!-jegyeztem meg magamba


*Emily szemszöge
Egy dologba biztos voltam,hogy a gyerek szobába és választom ki a szineket és a bútorokat.Mert,hogy Harry csak zöld színeket tud választani az kész.Épp a kanapén heveréztem Harryvel amikor meg szólalt a telefonom.
-Szia bébi!-szóltam bele mivel  láttam,hogy Sharon hív
-Szia drága,ha még élve akarod látni a barátnődet,jobb ha figyelsz!A One Directionos ebből ki kell hagynód és ha meg látom,hogy riasztottad a rendőrőket azonnal meg ölöm a hölgyet!Csak egy embert hozhat aki  nő és nem tud minket testileg bántalmazni.Hozzon nekünk 100 miliót vagy külömben a barátnőjének vége!-mondta egy ismeretlen hang a végén pedig Sharont halottam sikitani.
-Értem,hova kell mennem.
-Az erdő mellett vannak külömböző garázsok,oda hozza a 3.-dik házba.Meg értette?
-Meg.
-Oké,8-ra érje oda-mondat és le rakta
A félelemtől majdnem össze estem,hogy a barátnőmet el rabolták.Fel mentem a széfünkhez ami tele volt pénzel ki vettem az összeget és beraktam a táskámba.Valami elegáns külsőt akartam el érni,Így ezt vettem fel:

A biztonságért a kabátomba be raktam két gázsprét.Le mentem az alsó szintre.Harry döbbenten nézett rám.
-Hova hova?-kérdezte
-Dolgom van,majd jövök!-mondat neki rejtélyesen
-Okés,de vigázzál magatokra!-mondta és adott egy gyors csókot
Hála égnek a rúzsom nem kenödött el ,be ültem a kocsimba és el indultam Hannah házához.Még csak 7 Óra volt,de még meg kellett kérnem Hannaht,hogy segítsen és ki is kellett érnem/érnünk a garázsokhoz.Amikor oda értem hozzájuk,nagy nehezen be csöngettem.Hannah nyitott ajtót.
-Szia.-köszönt döbbenten
-Szia,segítened kell!
-Mi?Gyere be és meséld el!-mondat és be hívott
El meséltem neki a telefon hívást,ő végül bele egyezett,hogy velem jön.
Ezt vettem fel a mentő akciónkoz,hogy menjünk egymáshoz:

Odatam neki a gáz sprét amit a kabátjába rakott a táskájába pedig külömböző nehéz tárgyakat pakolt,hogy ha meg támodnak minket legyen mivel verni őket.Be ültünk a kocsiba és el indultunk a helyszínre.8 előtt pár percel érkeztünk a kocsit jó eldugva parkoltuk el nehogy el lopják.Oda sétáltunk a 3-as garázshoz,be kopogtam.Az garázs ajtó kinyilt,mögötte ijesztő férfiak álltak.Sharon pedig meg kötözve feküdt a földön és vérzett a feje.
-Engedjék el!-mondtam
-Előbb a pénzt!-mondta az egyik fogva tartó
-Nem elösször Sharont.-mondta Hannah
Nagy nehezen el engedték a barátnőnket,aki odajött hozzánk.
-Tudsz futni?-suttogtam a fülébe
Bólintott,rá néztem Hannahra ő is bólintt.Ezzel jeleztünk egy másnak,hogy futhatunk.Meg fordúltunk és futásba kezdtünk.....

57.rész

*Emily szemszöge
A munkálatok nagyon szépen haladtak a szobánk és a fürdő meg a konyha lett kész elsőnek,hisz ebbe vannak a legfontosabb dolgok.
Ilyen lett a szobánk:

Hát igen a színt nem én választottam,de csak nem lehet lila szobánk.De a színtől fügetlenűl nekem nagyon tetszik a szobánk.
Fürdőnk ilyen lett:

A konyhánk pedig ilyen:

Hát igen nagyon szépek lettek a szobáink,amibe még a héten be költöztünk,nagyon fura volt,hogy ez már csak a mi házunk és benne minden a miénk.Sajnos nappalink még nem volt kész ezért nem tudtunk tévézni,mivel a szobánkba nem kőtettünk be a tévét még.Így este csak beszélgetni tudtunk szórakozásként.
-Harry melyik is lesz a bab szobája?-kérdezte
Ő intett,hogy kövessem egy nagyon szobába vezetett aminek úgy látszik lehet valami plusz szobát meg oda építeni.
-Nem lesz kicsit nagy neki?-kérdeztem
-Nem,neki a legjobb jár.
-És mi lesz a plusz szobája?
-Fürdőre gondoltam.
-Nem is olyan rossz ötlet,de a munkásokra akkor már nem számíthatunk,mert mire állítólag ki derül,hogy milyen nevű nekik már rég máshol lesz munkájuk.
-Nem aggódj majd a fiúkkal meg csináljuk!
-Most ez komolyan mondtad?
-Persze!
Hát inkább nem!-gondoltam
Rá néztem,a tekintettemmel tudattam vele,hogy ez rossz ötlet.Este meg fürödtem és be bújtam Harry mellé az ágyba aki egy szál alsó nadrágba aludt.
-Fel avatjuk a házat?-kérdezte kanos mosollyal
-Mért ne!-mondtam és meg történt aminek meg kellett


~másnap reggel
Össze bújva ébredtünk,nyugodtan feküdtünk ölelkezve mivel tudtuk,hogy a munkások csak délután jönnek.
-Jó reggelt!-mondtam neki és el kezdtem puszilgatni az arcát
Nyüszörgött,de közbe magához húzott.Még jó sok ideg így feküdtünk.Aztán fel öltöztünk én ezt vettem fel:

Harry még egy száll nadrágba feküdt az ágyon és engem nézett.
-Még nem is híztál meg!-állapítottam meg
-Még szép!Még csak 2.-dik hónapba vagyok!
-Kár!Olyan kiváncsi vagyok rád,hogy,hogy nézel ki dagin.
-Te!Na most ezért nem fogok meg hízni!Majd járok terhes tornára!
-Ne tedd ezt velem!
-De teszem!
Morogni kezdett,oda mentem a szekrényéhez oda vágtam hozzá egy pólót,hogy öltözzön fel.
-Na mi van cica zavar a tökéletes felső testem?-kérdezte mikőzbe magához húzott
-És ha igen?-kérdeztem és a kezem végig símitottam a felső testén-A kedvemért fel vennéd a pólót?-kérdeztem és boci szemeket mersztettem rá és csókokat leheltem a szájára
Így nagy nehezen rá vettem,hogy vegyen fel pólót.Le mentem a konyhába és meg reggeliztem.Harry késöbb jött le,de meg vártam míg meg eszi a kajáját.
-Te mért nem sütsz nekem soha sütit?-kérdezte tőlem
-Mért kéne?
-Igen,Sharon mindig süt Zaynnek.
-Mert Zayn biztos meg érdemli.
-Mért én nem?
-Nem,nem.Te rossz vagy!
-Oszt mért?
-Csak!És nem kérdezz vissza!-mondtam
El kezdtem dúdolni,Harry is vele dúdolt.
Hát igen a babámnak lesz zenei érzéke!-gondoltam és el kezdtem simogatni a pocaklakomat

56.rész

*Emily szemszöge
2.hónapos  ultrahangra nagyon idegesen mentem,féltem,hogy valami nem lesz rendbe.Harry is jött velem.
-Szerinted meg tudjuk már,hogy fiú vagy lány-e?-kérdezte
-Nem,Harry még nem.
-De mért?
-Mert még túl pici hozzá.
-De mért?
-Mert még csak 2 hónapos!
Fel sóhajtott,néha nagyon ki tud idegelni főleg most.Láttam,hogy nagyon el gondolkozik valamin.
-Na min gondolkozol?-vontam kérdőre
-Azon,hogy most vegyek valami ruhát neki vagy ne ha látok valami édeset.
-Vegyél,de valami nagyon édeset!
Rám mosolygott,a szíves a szokáshoz híven gyorsabban vert egy mosolyától is.Rá hajtottam a vállára a fejem.Az orvos hívott minket.A vizsgálaton minden rendbe volt,nagyon meg nyugodtam ettől.A rendelés után haza mentünk és elkezdtünk tanakodni.
-Mikor keresünk valami házat?-kérdezte Harry
-Tőlem most is mehetünk!Csak át öltözök!
-Minek?
-Mert nem akarok meg fagyni!
Mivel rajtam ugyanis szoknya volt a rendelés miatt.
-Oké,de siess!-mondta
Gyorsan magamra kaptam ezt:

Szokásos sminket tettem fel,a hajam pedig ki fésültem.Vissza mentem Harryhez,aki jól szemügyre vett.
-Milyen jól nézel ki!-dicsért meg és a pólómat nézte
Hát igen Harryt könnyű boldoggá tenni!-gondoltam mosolyogva
Elindultunk és sorra néztük a szebbnél szebb házakat.A végén egy egyszerűbb,de szép tégla borítású háznál döntöttünk,aminek 2 szintje volt.

Elégedetten néztem a házunkat,hogy milyen jót választottam.Láttam,hogy Harrynek is tetszik.Csak egy dolog maradt hátra,hogy el mondjam Paulnak.Harry vissza vitt és ketten oda álltunk elé.
-Figyelj!-kezdtem ő feszülten rám nézett-Harryvel össze költözünk,gyerekünk lesz és szeretjük egymást.
-Oké,de tudd bármikor vissza jöhetsz!
-Oké!De nem lesz rá szükségem,remélem...
-Utolsó lehetöségnek jó lesz!
Bólintottam,láttam,hogy Harry nagy nehezen fogja a nevetését ezért bele csíptem a kezébe.
-És mikor költöztök?-kérdezte Paul
-Amint kész lesz a szobánk!-mondta Harry
Paul bólintott,látszott,hogy nem haragszik oda mentem hozzá és meg öleltem.Fel mentem a szobámba és írtam anyunak egy üzit.

"Szia Anya!

Annyi minden történt képzeld!Harryvel meg vettük álmaim házát,igaz kicsit egyszerű de talán ettől olyan szép!Hamarosan költözünk,ma voltunk ultrahangon és azt mondták minden rendbe van.Nagy kő esett le szívemről,nagyon sajnálom,hogy nem lehettek itt velünk a munkátok miatt.Mikor jöttök már haza?

Puszi:Emily"

Pár óra múlva meg kaptam rá a választ.

Drága Emily!

Nagyon örülök,hogy boldogok vagytok Harryvel,de annyira örülök,hogy el se tudod képzelni.Sajnos még nagy messze van,hogy újra találkozhassunk,mi nagyon sajnáljuk ezt.Így később láthatjuk az unokánkat.Már most kiváncsi vagyok a házatokra,de mivel tudom,hogy jó ízlésed van(és nem csak a tárgyakra hanem a fiúkra is gondoltam) tudom,hogy a házatok gyönyörű lesz.

Puszi:Anya

Hát igen anyám mindig is ilyen kelekótya lesz.Mivel tudtam,hogy kiváncsi a házunkra el küldtem neki róla egy képet.Amire pár perc múlva pár dicsérő sort kaptam válaszul,hogy milyen jól választok.Már alig vártam,hogy Haroldal össze költözzünk és,hogy végre meg tudjam,hogy milyen nemű lesz a kisbabánk,mert akkor végre vehetek neki szép ruhácskákat és azt biztos nagyon élvezni fogom.

55.rész

*Emily szemszöge
Reggel nem volt hányingerem,hála az égnek.Így nyugodtan feküdhettem tovább az ágyba.Aztán eszembe jutott,hogy vége van mindjárt a szünetnek.Sokat gondolkoztam rajta,hogy mis mi is lesz.Végül arra jutottam,hogy magán tanuló leszek és a gépen kapom meg a tan anyagot.Egyszerűen nem tudnék egy baba mellett iskolába járni.Az ügynékség se örült neki,hiszem meg fogok hizni,de bíznak benne,hogy vissza fogyom a formám.Ebbe én is reménykedek.
-Ideje fel kelni!-mondtam
Ki pattantam az ágyból.Pizsibe ki mentem az erkélyre és néztem a reggeli ködöt.
Nincs olyan hideg és egy kis séta nem árt!-gondoltam
Magamra kaptam ezt:

Elindultam sétálni vittem magammal a pénz tárcámat.Egyedül róttam a várost,de nem unatkoztam.Vásároltam magamnak pár téli ruhát,mert azóm alig van.Persze nyári ruhából van egy tucat.Vettem magamnak pár pulcsit és hosszúbb fazonú pólót.A végén elég meg éheztem és el mentem vettem egy hamburgert.Haza felé meg ettem.Amikor végre be léptem a lakásba,azonnal le döltem a kanapéra.Hát igen a eléggé fárasztó volt,főle állapotosan.10 perc múla nagy nehezen fel kelltem és fel vittem a cuccokat a szobámba és el kezdtem a szekrényembe pakolni.Valaki hírtelen kopogtatott az ajtómon.Annyira meg ijedtem,hogy fel síkitottam,de meg nyugodtam mivel csak Harry volt.
-Jaj de jó,hogy itt vagy!-mondtam és át öleltem a nyakát
-Mi van puszit nem is kapok?
-Meg érdemled?
-Meg bizony!-mondta azzal az édes fél oldalas mosolyával
Adatm neki egy puszit a füle mögé,mert tudtam,hogy oda szereti.Fel kuncogott.
-Na mit csináljunk?-kérdezte
-Együnk éhed vagyok!
-Uristen,te Niall vagy lányba!
-Hé!-mondta és oda csaptam a kezére
-Na de asszony!-mondta és fel kapott
-Ne!!-síkottam
Nála a síkitással nem értem el semmit.A vállára kapott és úgy vitt le a konyhába.Rá ültetett a konyha pultra és csinált nekem két szendvicset.
-Mázlid!-mororgtam és el kezdtem enni a szendvicset
Nagy nehezen meg ettem a szendvicset,de miután meg ettem újra hány ingerem lett rohantam a fürdőbe.Nagy nehezen értem csak oda.Harry utánam rohant.
-Szendvicset se mostanába eszek!-mondtam
-Szegénykém!-mondat Harry és meg ölelt
Vissza öleltem.
-Ugye tudod,hogy tettes ezt velem?-mondtam neki
-Mért?
-Te csináltad.
-Te meg hagytad.
-Igaz.
Vissza mentünk a nappaliba és elkezdtünk tévét nézni.
-Nem gondolod,hogy kicsit sokat nézünk tévét?-kérdezetem
-Mi?
-Semmi.-mondtam és tovább néztük a tévét

54.rész

*Emily szemszöge
Éjszaka nagyon hányingerem volt,nagyon sokat voltam fenn.Paul többször is felkelt,hogy meg kérdezze,hogy mi a baj és,hogy tud-e segíteni.De sajnos nem tudott.Reggel kicsit jobban volt.Eszembe jutott Harry,hogy nem jött tegnap este.Pedig mondta.
Nem hívom fel!Inkább alszok!-gondoltam
Le feküdtem az ágyamba és el aludtam.Pár óra múlva arra kelltem,hogy csöng a telefonom.
-Haló!-vettem fel komásan
-Szia!-hallotam Harryt
-Ja szia!
-Bocsi,hogy nem mentem tegnap,csak nagyon későn végeztünk.
-Semmi baj,egyébként jöhettél volna egész esete fenn voltam.
-Miért?
-Egész este hánytam.
-Szegényem.Na mikor menjek hozzátok?
-Amikor akarsz!
-15 perc múlva?
-Tökéletes!
-Oké,szeretlek titeket!
-Mi is!-mondtam és le tettem
Fel kaptam magamra ezt:

Kopogtam lementem,hogy ki nyissam az ajtót de mire le értem Paul már ki nyitotta.
-Szia Harry!-köszönt neki
-Szia!-köszönt vissza-Emily?
-Ott!-mondta és felém biccentett
Harry oda jött hozzám és meg ölelt.Elkezdett puszilgatni,amitől persze kuncogni kezdtem.
-Gyere menjünk fel a szobámba!-mondtam neki és el kezdtem a szobám felé húzni
Kézen fogva elindultunk a szobám felé,amikor végre a szobámba voltunk azonnal le dőltünk az ágyra.
-Na és mit csináljunk?-kérdeztem
-Nem tom!Talán...-nézett rám huncutúl
Nem tudtam felelni,mert Paul be jött és közölte,hogy neki dolga van.Végül rá néztem Harryre.Bólintottam és meg csókoltam.Végre hosszú idő után újra együtt voltunk,amit semmi nem tudná fölül múlni.Amikor már ki éltük magunkat fel öltöztünk.
-nem megyünk sétálni?-kérdeztem
-De persze!
Gyorsan fel öltöztünk és el indultunk kézen fogva.A parkba mentünk.
-Érdekes valahogy mindig ide lyukadunk ki ha sétálunk!-jegyeztem meg
-Végül is igaz!Kerestél már házat?
-Nem,de még rá érünk!
-Igaz.Még ki tudja hány szobára lesz szükségünk!
-Mért mire gondolsz?
-Hát a gyerek mennyiségre!
-Csak mondta volna az orvos ha kettő lenne!
-Lehet,hogy el felejtette!
Be pánikoltam.Harry meg ki nevetett.Elég mérges lettem rá.
-Na gyere te kis hülye!-mondta és magához húzott
Nem ellenkeztem,hagytam,hogy megcsókoljon.

-Oké,azt hiszem többet fogok rád haragudni!-jegyeztem meg
-Én nem bánom,majd ki engesztellek!
-Jól teszed!-mondta és meg simogattam a fürtjeit-Remélem gönödör haja lesz a kis babámnak!
-Hé,nem kisbabám,hanem  kisbabánk!
-Jó akkor kisbabánk.
-Szerintem mindegy csak olyan szép legyen,mint az anyukája!
Össze mosolyogtunk és tovább sétáltunk.Harry nagyon édes volt,mindg meg nevetetett.Egyszer csak el kezdett fújni a szél,de úgyhogy majdnem el sodor minket.Harry persze ezen is csak nevetni tudott.

-Jól van Harold ezt még vissza kapod!
-Mivel?
-Majd meg látod!
-Naa mond el!
-Nem!
-Gyonosz vagy!
-Nem vagyok gonosz.csak ördögi!-mondta és el kezdtem gonoszul nevetni
-El mehetnél valami sátános filmbe a sátánnak!-jegyezte meg
-Ugye?
-Ja és tényleg mi lesz a neve ha fiú lesz?
-Nem tom.
-Én se!
-Legyen Jeremy!
-Jeremy Styles,elég jól hanzik!
-Tudtam én!Na már vannak neveink!
-Bárcsak tudnánk,hogy mi lesz!
-Igen,bárcsak.Egyszer majd ki derül!
-Egyszer biztos!
-Ha nem lesz kétnemű!
-Akkor meg Taylor lesz,mert az lány és fiú név is!
-Pontosan!
A végére fuldokoltunk a nevetéstől.Haza mentünk,nagyon meg éheztem.Harry csinált nekem popcornt,természetesen dupla adagot.Le ültünk a tévé elé és el kezdtük nézni a Valentin napot.
-Nézd Taylorok!-mondtam és a tévére mutattam amikor fel tüntek a filmbe a két Taylor.Mindketten fel nevettünk.A nagy boldogságba csak egy kis szilánkja fájt a szívemnek,aminek a  neve Louis.

53.rész

*Harry szemszöge
Emily rá nézett Louisra,láttam,hogy fáj neki,hogy ezt keltenie.De meg kellett tennie.Látszott,hogy Louis is sejti a helyzetet.Nagyon szomorúan nézett Emmilyre.
-Sajnálom!-mondta Emily és meg ölelte
Louis vissza ölelte és a hátát simogatta.Emily megint sírva fakadt.
Hát igen ilyenek a terhes nők!-gondoltam
De Louis nem bánta,hogy sír,ott vigasztalta.Meg értette.
Talán jobb lenne Emilynek ha vele maradna!-gondoltam
Bár a szívem össze tört volna ez lett volna a legjobb döntés.


*Emily szemszöge
Az orvos délután közölte,hogy haza mehetek.El mondta,hogy sokat kell pihennem és meg árt a stressz.
Sharon be hozott nekem ruhát,mivel még a tegnapiba voltam.
Ezt hozta:

-Nem fogok fázni?-aggódtam
-Nem,csak kicsit van hüvős!-mondta Sharon
Haza indultunk,kiraktak a házunknál és be ballagtam.Meg mindig volt egy kis hányingerem.Be léptem a lakásba,levettem a cipőt és el indultam fel a szobámba.Rá feküdtem az ágyra és írtam egy e-mailt anyának.Hiszen olyan rég nem beszéltünk,hátha el felejtett.

"Szia Anya!

Olyan rég beszéltünk,el felejtettél vagy mi?Na mindegy lécci ha gépnél vagy írj beszélnünk kell és ez nem e-mail téma!Puszil:Emily"

Elküldtem.

Remélem jól fogják fogadni a hírt.Meg meg értenek-gondoltam.A laptopom be kapcsolva hagytam,hogy minnél hamarabb tudjuk webkamozni a szüleimmel.Pár óra múlva üzenetem jött

"Drága Emily!

Persze,hogy emlékszek rád,csak gondoltam jól el vagy és nem akartalak zavarni!Most fenn vagyok neten,amikor akarsz hívj skypon!Csókollak:Anya"

Mély levegőt vettem és fel hívtam Skypon.Fel vette.

-Szia anya és apa!-köszöntem nekik

-Szia!

-Fontos dolgot szeretnék nektek el mondani!Jól figyeljetek!

Rám figyeltek amitől zavarba jöttem.

-Terhes vagyok!-nyögtem ki végül

Rájuk néztem,ők pedig dermedten néztek rám.

-Ugye most csak viccelsz?-kérdezte apa

-Nem!

-De kitől?

-A szerelmemtől.És igen biztos meg tartom,mielőtt meg kérdezitek.

-Hát jó a te döntésed!És mennyi idős?

-1 hónapos.

Meg beszélgettünk,de menniük kellett dolgozni én vissza feküdtem az ágyra.

Hiányzik Harry!-gondoltam-De nagyoon!Fel kell hívnom!

Fel ülltem és telefonomért nyúltam,meg kerestem a nevét és hívtam.

-Szia mi a baj?-vette fel

-Csak annyi,hogy hiányzol nekünk!

-Nekünk?

-Persze nekem és a babának!

-Ja tényleg!Mondd neki,hogy szeretem!

-Csak őt?

-Nem téged is!

-Na azért!Mikor jössz át?

-Majd ha el végeztem a dolgom!

-Okés!Szia!Szeretünk!

-Én is titeket!-mondta és le rakta a telefont

Ki kapcsoltam a laptopom.

-Na akkor együnk valamit!-mondtam és le mentem a konyhába

Kentem két nutellás kenyeret és egy zsacskó gumicukrot is fel vittem magammal a szobámba.Meg ettem a kaját,de még kivántam az evést.

-Te kis haspók!-mondtam és meg simogattam a hasamon keresztül a babám.El kezdtem énekelni a Little Things-et.

-Már alig várom,hogy meg szülessél és végre láthassalak!-mondtam a babámnak

És tovább énekeltem neki a One Direction számait.

52.rész

*Emily szemszöge
A levegő dermedt volt a kórházi szobába.Mindenki az orvost nézte.Ő bólintott és ki ment.
-Te jó ég!-mondtam
Mind bólintottak és rám néztek.A kezem még mindig a pocakomon volt.Sharon oda jött hozzám és levette a kezem a hasamról.Ő is meg fogta,símogatni kezdte.
-De durva!-szólalt meg
Louis rám nézett,láttam,hogy kétségbe van esve,Sharon fel állt és magával húzta Louist.
-Gyere,menjünk el valahova!Hadd beszéljék meg!-mondta neki
Louis bólintott és ki sétált Sharonnal.Harryvel megint ketten maradtunk.Egymás szemébe néztünk.
-Nem hiszem el.-mondta
-Én se.
-Még is,hogy?
-Ahogy az emberek általában szokták csinálni a gyereket.
-Nem arra gondoltam!
Mosolyogva fel álltam és az ablakhoz mentem és el kezdtem kifelé nézelődni.Meg fogta ott a hasam,ahol van a méhem.El kezdete puszilgatni a nyakam.Felé fordúltam és a hajam ki simította az arcomból.
-Szeretlek!-mondta
Nem tudtam rá válaszolni semmit,éreztem,hogy sírni fogok főleg a hormonok miatt.

-Ne sírj!-mondta és ki törölte a könnyeket a szememből
-A hormonok,akik várandósak azok nagyon érzékenyek!-magyaráztam el neki
-Akkor most hónapokon át csak sírni fogsz?
-Úgy látszik.De szerinted biztos,hogy jó ötlet meg tartani?
-Igen,jó!Én akarom ezt a babát!-mondta csillogó szemekkel
-Szerintem én is!
-Akkor ennyi,meg tartjuk!
-Vagyis én!
-Nem ő az enyém is!
-Végül is te is benne voltál a létre hozásába!-ismertem el
-Hülye!-mondta és az ölébe kapott
Meg csókolt és le döltünk az ágyra.Csókoloztunk,Harry fel húzta a pólóm és el kezdte puszilgatni a hasam.
Kuncogni kezdtem,ő rám mosolygott.
-Mit mosolyogsz?-kérdeztem
-Azt,hogy egy száll örökké össze fog minket kötni.
-Örökké.-mondta én is
Meg öleltük egymást és ölelkezve beszélgettünk tovább.
-Te mit szeretnél lányt vagy fiút?-kérdeztem
-Lányt,te?
-Én is lányt!
-Ez egy jel!Csak lányunk lehet!
-Milyen nevek tetszenek?
-Draicy.Neked?
-Én nem tudom.
-Pedig tudnod kéne,te vagy a lány!
-Bocsi,hogy nem gondolkoztam ezen el!
Meg ölelt.El kezdte simogatni a hátam.
-És most.hogy fogunk lakni?-kérdeztem-Nem vihetek Paul házába egy gyereket!
-Költözzünk össze!
-Mi?
-Hát,hogy legyen egy külön hely ahol lakhatunk,mivel gondolom Paul nem akarna este arra kellni,hogy egy kis baba ott sír a házba!
-Igaz!
-Akkor valamikor el is mehetnénk keresni valami házat!
-Igen,csak...
-Csak?
-Louis.
-Meg fogja érteni.
Fel sóhajtottam újra sírni kezdtem.
-Most meg mi a baj?-kérdezte reménytelenűl
-Semmi.-kezdtem el zokogni
-Jaj és még van hátra kb 8 hónap!-sohajtott
Magamhoz öleltem.
Én nem bánom.-gondoltam

*Harry szemszöge
Egyszerűen nem tudtam el hinni,hogy Emily terhes és tőlem.Annyira örülők neki,hogy azt el se lehet hinni.Mások meg rettenének ettől,hogy terhes a szerelmük.De én nem,sőt örülők neki és még össze költözünk.Igen Louis az egyetlen bökkenő,de csak meg érti,hogy a gyerek a legfontosabb.
-Harry szerinted mekkora leszek majd?-kérdezte Emily
-Nagy!
-Ne!Tiszta ronda leszek!
-Nekem akkor is a legszebb leszel!
-Nem is!Annyi szép rajongótok van a végén majd.....
Nem folytatta hanem dermedten ült és látszott,hogy valamin nagyon gondolkozik.
-Ne aggódj nem követem el még egyszer ugyan azt a hibát!-mondtam neki
Látszott,hogy meg nyugodott.Rám mosolygott.
-Ajánlom is!-nevetett rám
Oda ültem mellé és meg csókoltam.Át ölelt és a hajamat kezdte tekergetni.A csók után 10 percer Louis lépett be szobába.......

51.rész

*Emily szemszöge
Amikor újra láttam,a kórházba feküdtem.Louis ott ült mellettem,nagyon aggódó fejjel nézett az rám.Amikor meg láttam,hogy fenn vagyok,oda jött az ágyhoz és mellém feküdt az ágyba.Magához ölelt és meg puszilta fejem.
-Jól vagy?-kérdezte
-Nagyon fáj a hasam és hányingerem van!
-Szegénykém!-mondta és át ölelt
Oda bújtam hozzá,de hírtelen ki ugrottam az öleléséből és futottam a vécébe.Hánytam,Louis be jött én ki akartam küldeni,ő ezzel nem foglakozott csak meg fogta a hajam.
-Jól vagy?-agodótt amikor már az ágy felé támolyogtam vissza
Ráztam a fejem vissza másztam az ágyba.Louis már csak az ágyam szélére ült.Engem nézett.
-Mi a baj?-kérdeztem
-Nem nézel ki valami jól!
-Kösz!
-Nem azért mondtam!Te is tudod!
-Persze!
-Még mindig rosszul vagy?
-Aha.-mondtam és rendesen le feküdtem az ágyba.
Louis be takart és mondta,hogy nyugodtan aludjak.Álmomba újra Harry tért vissza.

Ahogy azzal a csodás mosolyával rám nézett és ahogy rám nevetett.Amikor fel kelletem Harry is benn volt a szobába és Louissal beszélgetett.Észre vette,hogy fenn vagyok és oda jött hozzám.Megöleltem,elégé meg lepödőt de vissza ölelt.Louis nem bánta,hogy meg öleltem,mert mosolygott ránk.
-Mi a baj?-kérdezte Harry
-Hányingerem van!
-Szegényke!-sajnált ő is meg-De ha csak ennyi a baj mit csinálsz korházba?
-Össze estem.
-Ja értem,nekem Loui nem mondta.-nézett rá Louisra
Ő csak vállat vont.Körbe néztem.
-A többiek?
-Mindjárt jönnek!-mondat Harry Pár perc múlva be is futottak Sharon azonnal oda rohant hozzám és meg ölelt.
-Óvatosan!-mondtam neki
-Jó,jó bocsi!-mosolygott rám és egy kicsit óvatósabban meg ölelt
Be jött az orvos.
-Kis hölgy most el visszük ki vizsgálásra!Nem maradhatnak itt  mind az összes látogató.
Meg hökkentem,rájuk néztem ők mind rám.
-Döntsétek el ti!-mondtam és el indultam a vizsgálatokra


~vizsgálatok után
Elég hosszú volt ez a kör,nagyon fáradtan tértem vissza.Harry,Louis és Sharon ült ott.
-Paul?
-Inkább mi maradtunk itt!-mondta Sharon
-És a váltó ruha?
-Már haza,mentünk érte!-mondta Harry és a táskára bökött
Bólintottam.Mind rá ültek az ágyamra.Én késöbb ültem rá.
-Na és mikor kapsz eredményeket?-kérdezte Louis
-Csak holnap!-sóhajtottam fel
Mindenki készülődött lefeküdni,hoztak nekik pótágyakat azon aludtak.Nagyon izgultam a másnap miatt.

~másnap reggel
8-kor fel keltünk és el kezdtünk öltözködni.Reggel sokkal rosszabbul voltam mint tegnap este.Amint fel keltem rohantam a vécére.Most Harry jött utánam,mivel a többiek még aludtak.
-Jól vagy?-kérdezte és közbe simogatta a hátam
-Nem.-nyüszítettem és neki dőltem
Magához ölelt,sokkal jobban érzetem magam az ölelésétől.Meg puszilta a nyakam,amitől persze nevetnem kellett,mert ott nagyon csikis vagyok.
-Mindig tudod,hol a gyenge pontom!-mondtam neki
-Még szép!-suttogta a fülembe
Hozzá bújtam.
-Hiányzol!-suttogtam akaratlanul is
Meg lepődött és el engedett.Neki dőlt a falnak.Ketten voltunk a zárt fürdő szobába.Én is neki dőltem a falnak ami jó hideg volt.Olyan szomorúan nézett rám,hogy majd meg szakadt a szívem.

Meg simogattam az arcát.
-Mi a baj?-kérdeztem
-Szeretlek!Az a baj!
Meg öleltem,adtam a füle alá puszit,mert tudom,hogy ott szereti.Át karolta a derekam.Oda húzott az ölébe.A kinyújtott lábára ültetett,magával szembe.A homlokunkat össze érintettük.
-Te is tudod,hogy én is téged!-mondtam neki
-Igen,pont ez a baj!-mondta szomorúan
Nem tudtam meg álni,hogy ne adjak neki még egy puszit,de ez a szája sárkára ment véletlenül.
-Hol van Miss Jonson?
-Fürdőbe reggel megint rosszúl volt!-hallótam halkan kintről
Ki mentünk Harryvel a fürdőből.
-Üljön le lehet,hogy sokkolni fogja a hír!-mondta az orvos
Le ültem az ágyra.
-Hölgyem nem tudom,hogy jó vagy rósz hír számára,de maga állapótos!
Le dermedtem,elkezdtem sírni.Harry és Louis egyszerre kezdtek el simogatni.
-Mennyi idős a gyerek?-kérdezte Sharon
-1 hónapos!-mondta az orvos
Abba hagytam a sírást és Harryre néztem,ő meg rám.Mind ketten döbbenten néztünk a másikra.
-Úristen!-ennyit mondta
Rá néztük Louisra,lassan ős is fel fogta.Ő is ledermedt.
-Ez nem lehet igaz!-mondta
Ha egy hónapos csak egyet jelenthet,a baba Harryé.-gondoltam
A kezem a hasamra tettem és meg simógattam,ahogy símogattam tényleg éreztem,hogy van ott valami kis púpocska.Nem tudom,mért de nem bántam,hogy a gyerek Harryé.

50.rész

*Harry szemszöge
Reggel nagyon le voltam törve Emily szavai miatt.Szeret,de mindent el rontottam.Le csúszogtam a konyhába reggeliért.A többiek már rég ettek.Köszöntek,én vissza köszöntem.Le ültem a helyemre Louis mellé.Nem tudtam rá nézni,főleg azért mert tudtam,hogy övé az a lány akit mindenkinél jobban szeretek.
-Liam oda adod  a corn flasket?-kérdezte Niall
-Elötted van!-mondta Liam
Nagyot sóhajtott és kinyúlt maga elé.Csöndbe reggeliztünk meg,mindenki álmos volt.
-Ma lesz valami dolgunk?-kérdeztem
-Nem ma szabad napunk van!-mondta Zayn örömmel
-Az de jó,akkor ma tudom mit csinálok!-mondta Louis csillogó szemmel
Igen én is tudtam mit fog csinálni és azt is,hogy kivel.De erre nem is gondoltam,inkább azt tervezgettem,hogy én mit csinálok.Szokásos filmnézést terveztem a szingli haverokkal.
De jó nekem!-jegyeztem meg magamba


*Emily szemszöge
Alig tudtam ki mászni az ágyból.Akkor keltem életre amikor Louis hívott.
-Szia!-vettem fel vidáman a telefont
-Szia!Ma szabad napunk van!
-Az jó!
-Na mit csinálunk ma?
-Ömm...Nem tom.Mit?
-Én se ezért kérdeztem.
-Akkor gyere át hozzánk majd ki találunk valamit!
-Oké!Mikor menjek?
-Amikor csak akarsz,de ne ebbe a pillanatba mert nem vagyok fel öltözve!
-Te még úgy is szép vagy!De ne aggodj nem fogok a következő másodperce csöngetni az ajtónál,még énse vagyok kész!
-Okés!-nevettem el magam
-Akkor egy óra múlva kb ott leszek!
-Oké,szia!Szeretlek!
-Én is!
Ezt kaptam  magamra:

Kicsit lazára vettem.A cipőt oda készítettem az ajtóba,hátha kimennénk a kertbe.A hajam simán lógva hagytam.Meg érkezett Louis.Oda rohantam az ajtóhoz és szinte úgy téptem ki az ajtót.
-Szia!-mosolyogtam rá
-Szia!Úgy hiányoztál!-mondta ő is és magához ölelt
Az ölelés közben be húztam a házba.Az ölelést nem szakítottam meg.
-Te is nekem!Nagyon is!-mondtam neki és közelebb húztam a fejét magamhoz
Tudtam,hogy mit szeretnék.Ezért azonnal meg is csókolt.A csók fantasztikus volt.Éreztem,hogy egyre jobban belé szeretek.De Harryt még mindig nem feledtem el.Le döltünk csókolózás közbe a kanapéra.A csók végén rá nézett és ki simította a hajamat az arcomból.
-Milyen szép vagy!Mint mindig!-dicsért meg
-Ugyan,ez csak sima melegítő.
-Tudom,de te ebbe is gyönyörű vagy!
Elpirultam.Ő adott egy puszit az orromra,aztán hozzá bújt.
Igen,szeretem!-gondoltam-Nagyon is!
Már majdnem el aludtunk össze bújva amikor véletlenűl a karommal meg nyomtam a tévé kapcsolót.Erre persze mind ketten fel riadtunk.Fel ültünk.
Ennyit a romantikáról mára!-sóhajtottam meg magamba
Le kapcsoltam a tévét,és be kapcsoltam a hi-fit!Táncolni kezdtem.Louis elég értelmetlenűl nézett rám.Oda mentem hozzá és fel húztam,hogy ugráljon velem.De hírtelen be ugrott egy régi kép.Ahogy Harryvel a szobámba táncolunk nevetve és ügyetlenkedve.

Aztán újabb emlék ugrott be.
~emlék
"Fel mentünk a szobájába és elkezdtünk zenét hallgatni.Meg csókolt.

-Te kis perverz,mégis mit matatsz?!-kuncogtam a fülébe

-Szerinted?

-Ccc.-ciccegtem

Újra meg csókoltam,bele túrtam a göndör fürtjeibe.

-Ne ez csikizz!-nevetett

-Akkor azért is!

-Ne merészeld!

-Mért mi lesz akkor?

-Ez!

Hirtelen rá vetödött és a rám feküdt.El kezdte a nyakam csókolgatni.

-Ne,ne!-nevettem

-De,de!

Tovább fojtatta.Sikerült ki szabadulnom és át futottam a szoba másik felébe.Oda jött hozzám és meg ölelt.Karomat át fontam a nyakán.

-Szeretlek te kis hülye!-mondtam neki

-Én is szeretlek!-mondta Harry

Ölelkezve álltunk egy darabig.Aztán le mentünk a többiekhez."

Nem bírtam tovább,nem akartam,hogy több emlék elő jöjjön.Le álltam a táncolással,hírtelen szédül kezdtem.Aztán el sötátül m inden és csak azt halottam,hogy Louis kiabál.....

49.rész

*Emily szemszöge
Másnap reggel Louis mellett ébredtem,olyan édesen aludt,hogy vagy 20 percig őt néztem.Végül meg untam és az orrára adtam puszit,amire persze ő fel kelt.
-Jó reggelt!-mosolygott rám-Nem az orromra kérek ám!
Oda hajoltam hozzá és meg csókoltam.
-Már is jobb!-mondta elégedetten
-Keljünk fel!-mondtam neki
-Oké,de had én válasszam ki a ruhád!
Végül bele mentem ezt választotta:

Fel vettem a kedvéért.
-Kicsit egóista.-jegyeztem meg
Ő csak vállat vont és fel öltözött.A hajam oldalasan össze fontam.
-Na most hova megyünk?-kérdeztem
-Menjünk el a fiúkhoz!Már olyan rég nem láttam őket!-mondta
-Tegnap este óta!
-De az sok idő!
-Na jó!-adtam fel
Végül is előbb utóbb újra Harry szemébe kellett néznem,de én inkább utóbb akartam.Kézen fogva el indultunk,nagyon hosszú volt az út.Amikor oda értünk totál ki voltunk dőlve.Örültünk,hogy be mehetünk a házba.Sharont a nappaliba találtunk szokásához híven Zayn ölébe ülve.
-Sziasztok!-köszöntük Louissal
Mindenki vissza köszönt.Niall oda jött hozzám.
-Milyen jó a pólód!-mondta
-Ez választotta.-bicentettem Louisra
-Gondoltam.-mondta és el indult a konyhába kajáért
Le huppantam Sharonék mellé.Zayn nagyon nézett.
-Na és milyen volt az este?-kérdezte Zayn
Én le döbbentem,de Louis is mind ketten rá meredtünk Zaynre.Harry fel állt és ki sétált a házból.

*Harry szemszöge
Egyszerűen szemétség volt Zayntől,hgogy ilyent kérdezett elöttem tőlük.Már rég az elég volt,hogy Louisos pólóba meg jelent és nála aludt.Hát gondolom,hogy nem tévét néztek meg amőbáztak.
Ezt nem bírom tovább!-mondtam magamba-Annyira szeretem Emilyt!Nem vagyok képes végig nézni,ahogy itt bájolog Louissal!Főleg,hogy Louissal!Nekem mindig ő volt a lelki támaszom,vele osztottam mag a fájdalmam.
A kert le hátsóbb felébe mentem leültem egy fa mellé,a fejem neki támasztottam.Emilyre gondoltam és a régi szép időkre,azokra boldog pillanatokra amik lehet soha nem térnek már vissza.De legalább boldog.
Ha ez így fólyatodik össze fogok róppani!Nem bírom ezt ki!-mondta magamba
El kezdtem dúdolni a Little Things-et.
-Nagyon szép!-mondta az a hang amire a szívem majdnem le áll
Meg fordúltam.Emily állt ott velem szembe,mosolyogav.A gyönyörű hosszú haja össze volt fogva és ez Louisol póló is nagyon jól állt neki.A szívem gyorsabban dobogott a kelleténél.
-Nem tedd ezt velem!-mondta neki
-Mit?-lepődött meg
-Azt,hogy mindig el bűvölsz!
-Most már tudod milyen érzés.
Bólintottam,erre ő oda lépett hozzám és át ölelt.
-Tudom,hogy Louist választottam,de én téged is szeretlek.De neked már volt esélyed,neki is kell adnom.-suttogta a fülembe
A szembe nézett.
-Meg érted nekem?-kérdezte
-Meg.-válaszoltam-De szeretlek!
Bólintott és vissza ment a házba,én csak néztem utána.Szomorú voltam.

48.rész

*Emily szemszöge
Csak Harry tudtam gondolni és arra,hogy tegnap mit tettünk.Másnap reggel azt vettem észre,hogy Louis már hívott párszor.Vissza hívtam.
-Szia!-köszönt amikor fel vette a telefont
-Szia.Mért hívtál?
-Arra gondoltam nem megyünk el ma valahova?
-De,hova?
-Vacsizni aztán meg hozzátok.
-Oké,Paul úgyse zavar majd minket nem lesz itthon valami dolga van az albumotokkal.
-Oké,akkor eset 8-ra nálatok leszek.
-Jó,szia!
-Szia,szeretlek!
-Én is!-mondtam alig bírtam vissza tartani a könnyeimet
Amikor le raktam a telefont újra zokogni kezdtem.Le dőltem az ágyra és csak sírtam.
Nem hiszem el,hogy megint sírok!Az ember az éjszakai bömbőlésem után azt hinné,hogy már nincs is könnyem.-gondoltam és tovább sírtam a hasamra fordúltam

*Harry szemszöge
Amit Emilyvel tettünk tudom nem volt szép dolog,de egyszerűen nem lehetett vissza utasítani az allkamat.Hiszen Emilyt tényleg szeretem és ezek szerint ő is engem.
Szegény biztos nagyon bedepizet és biztos sok baja van!Hiszen nagyon nagy a bűn tudata!-gondoltam
Louisra gondoltam,hogy milyen érzés lesz neki amikor meg tudja,hogy a legjobb barátja és a barátnője össze fűzték a levet.Nekem is volt bűn tudtaom,de nem bántam,hogy meg tettük.Csak azt nehéz fel fognom,hogy Louis is bármikor meg tehetí ezt életem szerelmével ami elkeserítő.

*Emily szemszöge
-Uristen már hét óra!-visitottam fel
Ezt kaptam magamba és ezeket a sminkeket használtam:

A hajam ilyen lett:

Pont nyolcra lettem kész,Louis pontosan is érkezett.Amikor kinyitottam az ajtót széles mosollyal köszöntött.
-Szia édesem!Milyen szép vagy?-mondta
-Ugyan nem túlozz!
-Nem túlzok!
.Ooo de édes vagy!-mondta és adtam a szájára egy puszit
Láttam,hogy többet akar egy puszinál,de most nem ment.Elindultunk vacsizni.Be ültünk egy olasz étterembe.Meg jött a pincér.
-Mint kérnek?-kérdezte
Louis kérdően nézett rám.
-Egy gombás raviólit.-mondtam és rá nézte Louira
-Én lassanyet.-mondta ő is
-Üdítőt?-kérdezte újra a pincér
-Én kolát kérek!-mondtam
Louis is azt kért amikor a pincér távozott szokatlanul csöndes volt.Rettegni kezdtem,hogy tud valamit és ez bucsú vacsora vagy mi.Hírtelen meg szólalt.
-Nagyon jól nézel ma ki!
-Köszi,megint!-mosolyodtam el
Meg érkezett a pincér és ki hozta a vacsinkat.
-Na és mit csinálunk a vacsi után?-kérdeztem
-Hát át megyünk hozzátok.-mondt amirre félre nyeltem
Köhögni kezdtem ittam egy kortyot és jobb lett.
-Azért jobb lett volna inkább utalni rá!-mondtam
A vacsin sokat nevettünk,Louis ki fizette a számlát és el indultunk hozzánk.A házba meg csókolt és csókolozva mentünk fel a szobámba.Le vettük a cipőnket és az ágyra döltünk.Le vettem a felsőjét és rá ültem végül fel ülltünk.Úgy folyattuk a csók csatát.

Végül újra le döltünk és be fejeztük a vetkőzést.Meg történt aminek meg kellett történni.Akaratlanul Harry és a tegnapi nagy jutott eszembe,nem tehettem róla.De Louis csókja majdnem olyan jól esett mint Harryé.Hát igen nekem Harry volt az egyetlen igazi szerelmem és ez az érzés örökre bennem él majd.Ez ellen nem tudok mit tenni.De az éjszakát kijelenthetem mind ketten élveztük...

47.rész

*Emily szemszöge
Másnap el döntettem,hogy át hívom Harryt és le zárom az ügyet.
Ezt vettem fel(csizmát persze nem,meg persze a táskát se):

Ki se sminkeltem maga.Csöngettek én oda mentem az ajtóhoz Harry állt a küszöbön.
-Szia!Gyere be!-mondtam neki
Ő csak bólintott és be lépett,szokásához hívem fel ment a szobámba,én pedig utána mentem.Az ágyamon ült ott várt.Mellé ültem.
-Mit szeretnél?-kérdezte higgadtan
-Beszélni szeretnék veled!
-Ne kimélj!
-Figyeld hagyd abba azt,hogy folyamatosan úgy nézel rám mintha valami tárgy lennék amit vissza lehet bármikor szerezni és bármikor megcsókolhatsz!Tudd meg,hogy nem vagyok egy ilyen bábú!Louis tényleg szeret és sose tenne velem ilyent amit én tettem vele!-mondtam neki
-Én nem is teszek úgy!És csak azért csókollak meg mert szeretlek!
-Persze,persze!Ha igazán szerettél volna akkor sose álltál volna le azzal a ribanccal a klubba!
-Basszus be voltam rúgva!
-És akkor mivan!!??
Nem válaszolt csak magához húzott és megcsókolt.Vissza csókoltam,nem szokásos csók volt benne volt valami tűz ami fel forrósította a vérem.Le dőltünk az ágyra és el kezdtünk vetkőzni.

Meg történt amire vágytunk.Nem tudom mért de az elején nem vont bűn tudatom,sőt.
Azt hiszem mégis szeretem!-gondoltam
Miután "végeztünk" Harryvel csak néztük egymást.Fel öltöztünk.
-Mennem kell!-mondta
-Oké.
-Szeretlek!-mondta és adott egy csókot-És csak,hogy tudd nem azért megyek el mert meg kaptam amit akartam,hanem,mert dolgom van.Legszívesebben itt maradnék!
Ki ment a házból és vissza mentem a szobámba és rendbe raktam az ágyam,nehogy feltünjőn valakinek.Ekkor fogtam fel,hogy mit csinálta.Az ágyamra rogytam és zokogni kezdtem.
Még is,hogy tehettem ezt?-zokogtam magamba-Ezek után,hogy nézzek a szemébe Louisnak?
Sírtam,még egy ideig,Sharont nem hívhattam fel,hisz úgyis tudtam,hogy mit mondana.
-Bocsáss meg Louis!-motyogtam miközbe a könnyeimet töröltem le
Felvettem a csizmám és a kabátom.Fel kaptam a táskám amibe benne volt a pénz tárcám és a lakás kulcsom.Elindultam a parkba muszály volt ki szellőztetnem a fewjem.Már sötét volt így az emberek legalább nem látták,hogy milyen szomorú vagyok és azt is persze,hogy sírtam.Megint a parkba mentem és le ültem a padra és gondolkoztam.
Jobb lenne ha hagynám őket,hadd legyenek mint ketten mással boldogak,de azt azt hiszem nem tudnám kí bírni!-gondoltam

46.rész

*Emily szemszöge
Az egyik osztály társam Anne hívott és arról kérdezgetett,hogy kivel járok és mióta.De én szóra se méltattam.Ugyanis Anne nagyon pletykás volt és tuti,hogy mindenkinek el pletykálta volna.Fel álltam és be csuszógtam a spejzba és elvettem a nutellát.Végül vissza tértem a tévé elé és el kezdtem nézni a Pindúr-pandúrokat.Több órás maratont tartottak.Boldogan néztem végig az epizódokat.Miután vége lett lefürődtem felvettem a pizsim és lefeküdtem aludni.

~másnap
Korra reggel Paul kezdett el rángatni,hogy keljek fel.
-De minek?-kérdeztem álmosan
-Mert késön jönnék haza és nem hagyhatlak addig egyedűl!
-Tegnap is meg tetted!
-De akkor már 8:30-ra itthon voltam,csak te szunyáltál!
-Milyen idővan?
-Hüvős.-mondta és ki ment a szobámból
Hát akkor hasznósítom,hogy náluk dolgozol!-gondoltam és ezt vettem fel:

A hajam kivasaltam,ami nálam nagyon ritka szokásos smink és már mentem is.Elindultunk a fiukért,már szinte el aludtam amikor Zayn majd ki tépte azt ajtót.Amitől persze annyira meg ijedtem,hogy le estem az ülésekről amin el voltam dőlve.
-Köszi!-morogtam
-Szívesen!-mondta nevetve és fel segített
Ekkor fel tünt aggódva Louis.
-Uristen jól vagy?-kérdezte
-Persze.
Loui segített vissza ülni.Szokásos helyemre ültem Louis és Harry közé.Harry nagyon álmos volt.Elindultunk égy éles kanyarnál rám dőlt.Engem nem zavart,Louist annál inkább.
-Mingyárt le szedem rólad.-morgott Loui
-Ugyan hagyjad csak!
Louis morogni kezdett.
Ilyen kora reggel már morog.-gondoltam
Amikor meg érkeztünk a studióba mindenki ki szállt csak én meg Harry nem.
-Emily lécci vonszold majd be Haroldot ha fel ébered!-mondta Paul
Sóhajtottam,de végül bele mentem.Így legalább én is aludhattam még.Arra keltem,hogy Harryvel a földön fekszünk egymáson.Persze azonnal le gurultam róla.Amire ő fel ébredt.
-Mi történt?-kérdezte hírtelen
-Csak itt kellett maradnom veled amíg aludtál és én is el aludtam és a földön kötöttünk ki.
-Hmm.Én nem bánom!-mosolygott rám kacéran azzal az imádni való fel oldalas mosolyával
Átölelt,probáltam ki bontakozni a karjaiból de nem ment.
-Engedj el!
-DE mért?
-Mert,én Louis szeretem!
-Tegnap is ezt montad!
-Tudom,de akkor gyenge voltam és magányos és ezt ki használtad!Ne gyere menünk kell a stúdióba!

*Harry szemszöge
Az új albumunkhoz vettünk fel dalokat,Emily végig komoran nézett rám.Persze ezen nem csodálkozom,hiszen tegnap csak úgy megcsókoltam.De nem tehetek róla,hogy annyira szeretem,hogy nem bírtam ki.De tudom,hogy ő is szeret mert vissza csókolt és ezt nem felejtem el,hogy érez irántam valamit.A felvétel után ő ás Louis el mentek sétálni a parkba.Egyszerűen nem tudom végig nézni ahogy boldogan sétálnak kézen fogva.Egyszerűen fáj,hogy már Louis csókolja,öleli és puszilgatja.Bármennyire is szeretem Louist is akkor is azt kivánom bárcsak sose jöttek volna össze.Tudom,hogy ez csúnya dolog de ez így van.

*Emily szemszöge
-Louis szerinted mért leszünk szerelmesek?-kérdeztem tanakodva Louist
Miközben a parkba feküdtünk a fűbe az eget bámulva.
-Szerintem azért,hogy legyen valami jó is az életünkbe!
Felültem a fűbe,Louis szintén fel ült.
-Te tényleg szeretsz engem?-kérdeztem
-Igen.
-És ugye te soha nem fogsz megcsalni?
-Én soha,tudd meg én tényleg szeretlek!
Hittem neki.Megfogtam az állát és csókolozni kezdtünk.

-Azt hiszem én is szeretlek!-mondtam neki
Át ölelt.De a csók után csak Harryre és a csókunkra tudtam gondolni és arra,hogy Louis tényleg szeret.
Mégis,hogy tehettem ezt?-kérdeztem magamba

45.rész

*Emily szemszöge
Másnap elkezdődött az őszi szünet szóval itthon maradtam,nem is tereveztem,hogy az nap elmenjek akárhova is ezért ezt vettem fel:

El döntöttem,hogy ki takarítom a szobám,el is kezdtem.Amikor már majdnem kész voltam valaki csöngetett,lementem és ki nyitottam az ajtót.
-Szia!-köszönt Harry
-Te meg mit csinálsz itt?-döbbentem meg
-Beszélni akarok veled!
-Oké,gyere be!-hivtam be
Le ültünk a kanapéra,természetesen tisztes távolságba.Pár percig csendbe ültünk és néztük egymást,mint ketten arra vártunk,hogy a másik mondjon valamit.
-Na mit szeretnél?-szólaltam meg végül
-Csak azt,hogy nem bírom,hogy Louissal együtt vagy amikor láttalak titeket a szobádba félmeztelenűl olyan volt mintha szívem hasadt volna ketté.-mondta
-Ezen nem tudsz változtatni!Szeretem!-mondta neki
Azt hiszem.-tettem hozzá magamba
-Tudom,hogy szereted.De engem is szeretsz valld be!
Nem válaszoltam.
-Ezt igennek veszem!
-Nem ve..-probáltam mondani de hírtelen újra meg csókolt annyi idő után,vissza csókoltam.Annyira hiányzott a csókja mint a szaharába a víz.

Nem tudtam az érzéseimen úralkódni.Hirtelen eszembe jutott Louis,próbáltam el lökni Harryt de nem tudtam,mert szerettem és ezt be kellett látnom.De én Louist is szerettem.A csók végén fel ébredt bennem a bűn tudat.
-Ez isetni volt!-mondta elégedetten Harry
-Ez nem szabadott volna!Én Louissal vagyok!
-Amiről nem tud az nem fáj neki.-mondta és rám kacsintott
Ennek ellenébe még bűntudatom volt.Harry egy kicsit otthon maradt velem.Kétségbe esésembe fel hívtam Sharont.
-Szia!-vette fel boldogan
-Szia.-zokogtam bele a telefonba
-Egy perc és ott vagyok!-mondta és lerakta
Tényleg nagyon hamar nálunk termett.Átölelt.
-Mi a baj?-kérdezte
-Meg csaltam Louist.-zokogtam
-Nyugodj le és meséld el!
Amikor kicsit le nyugodtam el kezdtem neki mesélni.
-Hát eljött Harry és arról beszélt nekem,hogy mennyire fáj neki,hogy így lát minket Louissal és,hogy ő szeret engem.Aztán meg csókolt én meg vissza csókoltam.Nem tehetek róla de hiányzott a csókja.Olyan volt mintha fel frissített volna.Igen jól esett!-amikor be fejeztem a mondatott újra sírni kezdtem
Sharon simogatni kezdett.
-Jaj Millie,meg értelek.De tényleg nem kellett volna ezt tenned.-mondta
Még jobban sírni kezdtem mert mindig Louis hívott Millienek.
-Na most mi a baj?-kérdzte kicsit türelmetlenül a barátnőm
-Csak Louis hív mindig Millienek.
Sharon vállán még sokáig zokogtam,de el kellett menni,mert Zaynnel talizot.Engem ott hagyott egyedül
Be kapcsoltam a tévét.A hírekbe sok féle bűn cselekményről számoltak be.Ez meg rémített és át kapcsoltam a kedvenc csatornámra.Valami pletyka műsor ment.Ekkor meg láttam magam és Louist épp a meccsen beszélgetve,édelegve.

-Louis Tomilson,a One Direction bandából meg találta a szerelmet?Emily Jonsont,Paul Higgings a One Direction menedzserének únoká húgaval egyre többet lehet őket látni.Emilyt már hírbe hozták Harry Stylessal a banda másik tagjával is.Róluk is készült pár elég meg hitt kép.Vajon most mi van a lány vajon kit szeret és vajon kivel van?-mondta a műsorvezető
Le dermedtem.
Ezt nem hiszem el!-gondoltam
Ebbe a pillanatba el kezdett csörögni a telefonom.

44.rész

*Harry szemszöge
Reggel arra ébredtem,hogy smst kaptam.Pault írt,hogy menjek el hozzájuk valami papírért.Nagy nehezen fel öltöztem és el indultam.Bementem a papírokért,de reflexből Emily szobája felé indultam.Be nyitottam és láttam,hogy mélyen alszik oda mentem hozzá és el kezdtem nézni,olyan édesen aludt.
-Bárcsak tudnád,hogy mennyire szeretlek és,hogy mennyire meg bántam,hogy elmentünk arra a bulira!-suttogva mondtam neki és adtam az arcára egy puszit.Ő meg se mozdult.
Annyira hiányzik!-gondoltam amikor Paul írodájába indultam a papírokkal.


*Emily szemszöge
Ilyen élethű álmom még nem volt,éreztem ahogy Harry meg puszilja az arcom és úgy hallottam mintha a fülembe súgna,hogy:Bárcsak tudnád,hogy mennyire szeretlek és,hogy mennyire meg bántam,hogy elmentünk arra a bulira!
Reggel ezért nagyon zaklatott voltam,főleg az álmom miatt.
De mért pont Harryről álmodom,végül is most Louissal vagyok és őt szeretem nem?-tanakodtam magamba
Ezt vettem fel:

Fel hívtam Louist.

-Szia.-köszöntem neki

-Szia drága,mizujs?

-Unatkozok nem megyünk el valahova?

-Majd én el megyek hozzád,mindjárt ott vagyok és ott ki találjuk!

-Okés siess!

-Sietek,szeretlek!

-Tudom!-mondtam és le raktam a telót

Gyorsan ki sminkeltem magam és levettem a kabátom,sálom meg a sapkám.A cipőmet magamon hagytam.

Jó 10 perc múlva meg is érkezett Louis.Kopogott én pedig ki nyitottam az ajtót.Olyan aranyosan nézett,hogy éreztem,hogy mindjárt el olvadok.

-Szia!-köszönt nekem

-Szia!-mosolyogtam  rá

Magához húzott és meg csókolt.A csók közbe be húztam a házba.A csók végén még egy kis ideig egymás szemébe néztünk.

-Hiányoztál!-mondta és át ölelt

-Te is nekem!

-Na hova menjünk?

-Nem tudom,szerinted?

-Sétáljunk!

Bele egyeztem fel vettem a kabátom,a sapkám és a sálam és kézen fogva el indultunk.Pár rajongó oda jött Louihoz és kértek tőle autó grammot és fényképezgettek vele.

-Ki ez a szép lány?-kérdezte egy rajongó tőle

-A szerelmem!-válaszolta

-Nagyon szép!-mondta mosolyogva a lány

-Ugye?-kérdezett vissza viccesen Louis

Még sétáltunk kicsit.De meg untuk és vissza mentünk hozzánk és fel mentünk a szobámba.Persze elötte le vettük a cipőket és a kabátokat.

-Meddig leszel itthon egyedül?-kérdezte Louis

-Ma egész nap benn lesz valami szerződéssel foglalkozik!

-Az jó!-mondta és csibészen rám mosolygott

Magához húzott és el kezdtünk csókolózni.Levettem a pólóját,ő pedig az enyémet.Épp amikor folytatni akartuk volna a dolgokat be lépett a szobámba Harry.Amikor meg látott minket fél mesztelenűl egymáshoz simúlva tőkre le dermedt.Én síkitani kezdtem.

-Te meg mit csinálsz itt?-kérdezte Louis

-Öhm csak Paul küldött,hogy mondjam meg Emilynek,hogy nem lesz itthon este.

-De ő már tudta.

-Idézem Paul szavait:Amilyen idióta el felejti.

-Oké,oké!Meg értettem csak menj már ki!-órdítottam rá

Ő ki is ment.Rá néztem Louisra.

-Bocsi de így már nem megy.-mondtam neki

-Még értelem!-mondta ő is és fel öltöztünk

Le mentünk a nappaliba és elkezdtünk inkább tévét nézni,mikőzben ettük a sós chipset.A napnak ennél "jobb" befejezés nem is lehetett volna.

43.rész

*Emily szemszöge
Másnap arra ébredtem,hogy Louis ott ül az ágyam mellett és engem figyel,annyira meg ijedtem,hogy szinte ki esetem az ágyból.
-Te jó ég mit csinálsz itt?-kérdeztem tőle álmosan
-Gondoltam el jövök a barátnőmért.-mosolygott rám
-Ez olyan jól hangzik.-mondtam és át öleltem a nyakát
-Még annál jobban!-mondta és meg csókolt
Rá döntött az ágyra és elkezdtünk csókolózni,éreztem,hogy a keze egyre feljebb húzza a pizsi fölsőm.
-Louis nem!-mondtam
-Mért?
-Túl korai!
-Hát akkor oké.
-Megyünk valahova?
-Hát ma lesz próbánk Paul már el ment,én meg eljöttem érted.
-Ahaa,értem!De mit vegyek fel?
-Majd én választok!-mondta Louis és a szekrényemhez futott
Ezt választotta:

-Hmm,nem rossz!-dicsértem meg
-Tudom,tudom.-mondta és meg ölelt
Elindultunk és be ültünk a kocsiba.Elég hosszú volt az út,már előre rettegtem Harry miatt.
Nem fog érdekelni,én Louist szeretem!Azt hiszem..-gondoltam magamba
Amikor beléptünk a terembe Harry oda kapta felénk a fejét,majd gyorsan vissza is fordította.

*Harry szemszöge
Emily és Louis amikor be jöttek a terembe látszott rajtuk,hogy köztük valami.Oda fordultam a velem szemben ülő Zaynhez.
-Te ezekkel most mi van?-kérdezte suttogva
-Nem tudom,szerintem tök cukik.-suttogta vissza
-Nagyon.-mondta gúnyosan
-Én meg értem Haroldot,végül is Emily elösször vele volt.-szállt be a beszélgetésünkbe Niall
Nem válaszoltam csak rájuk néztem,épp Paullal beszélgettek és vidáman nevetgéltek.Ez nagyon fájt főleg,hogy Loui még ölelgette is.
Itt mutogatják a boldogságukat!-morogtam magamba
El kezdtük a próbát Emily is meghallgatott minket,nagyon jól ment a próba.A végén Louis oda ment hozzá és meg puszilta az arcát.
-Na hova menjünk?-kérdezte Louis Emilyt
-Nekem mindegy.-válaszolta
-Akkor menjünk kocsikázni!-döntötte el Loui
Kéz a kézbe mentek ki a teremből,én csak néztem utánuk.Liam le ült mellé.
-Na fürtös megbántad azt az estét látom!-jegyezte meg
-Már hányszor!-mondtam neki
-Örülj neki,hogy boldog.
-Örülők,csak jobb lenne ha velem lenne boldog.
-Meg értelek!
Haza mentünk,aznap ki se mentem a szobámból.Louis csak nagyon késön ért haza,de nem nagyon érdekelt,hogy kivel volt és mit csinált.Inkább lefeküdtem aludni.Azon az éjjelen az álmomba Emilyvel újra együtt voltunk.

42.rész

*Emily szemszöge
Másnap elég hüvős volt.Ezért ezt vettem fel:

A hajamat pedig be göndőrítettem.Elmentem a plázába,venni valami reggelit,ugyanis a plázába lehetett kapni na legfincsibb muffint.Meg vettem a sütét és vettem,hozzá egy shake-t.Elmentem az újságos felé amikor meg láttam,hogy Harry van a címlapon egy plasztik szőke ribivel smárolva.Meg vettem az újságot és haza mentem.Mivel szombat volt így a fiúk nálunk voltak,szerencsére nagyobb adagot vettem a sütiből.
-Mizujs szépség?-kérdezte Harry
-Ez bazd!-mondtam és le dobtam eléjük az újságot
Mind kiváncsian hajoltak az újság felé.
-Emily meg tudom magyarázni!-mondta Harry
-Nem kell magyarázkodnod,ugyanis nem vagyunk már együtt!Csak egy valami ez ugyan az a ribanc akivel múltkór meg csaltál?-kérdezte
Nem válaszolt,mindenki feszülten nézett minket.
-Ez volt?-kérdeztem színte már órdítva
Le sütötte a szemét,már majdnem fel pofoztam.De sikerült vissza fognom magam.Otthagytam őket és el indultam sétálni.
-Millie várj meg!-hallottam Louist
Meg vártam.
-Jaj Millie annyira sajnálom.-mondta
-Neked nem kell semmit sajnálnod.Különben sincs semmi közöm hozzá.
-Dehogy nem hiszen tegnap is ott csókolgatott!
-Ezt honan tudod?
-Mert ismerem Haroldot!Nem érdemel meg téged!
Magához húzót és meg puszilta a fejem búbját.Egy kisebb fűves részhez értünk ott újra meg ölelt,én pedig rá döltem így a fűre dőltünk le.
-Jól vagy?-kérdezte aggódva Louis
-Persze,de te jól vagy?
-Soha jobam!-mondta és közelebb hajolt
Én is közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltuk egymást.

Hírtelen Louis át fordúlt így én feküdtem alul.
-Szeretlek Emily!-mondta két csók között
-Én is téged Louis!-mondtam én is
Ekkor abba hagyta a csókot.
-Tényleg szeretsz?
-Igen,nagyon is!
-Biztos vagy benne!
-Igen.
-Leszel a barátnőm?
-Persze!-mondtam és újra megcsókoltam
Felhúzott és megölelt.
-Hogyha tudnád mióta várok erre a pillanatra!-mondta és újra magához húzott-És mostantól egy ideig ezt a szájat csak én csókolhatom!
-Igen csak te!
-Na és mikor alhatok nálatok?-kérdezte viccelődve
-Na de Loui.-mondtam és meg csaptam a vállát.
-Au.De erőset tudsz ütni!
-Hát igen járok kondi terembe.
-Szóval ezért vagy ilyen...
-Milyen?
-Ilyen dögös.
-Mázlid,hogy ezt montad.-mondtam neki és adtam egy puszit az arcára
-Hé én nem ide kérek!
-Most csak ide kapsz!
Magához rátott és újra megcsókolt nem ellenkezdtem.

41.rész

~turné vége után

*Emily szemszöge

Végre haza értünk,már hiányzott az ágyam de nagyon.Amint be értem a szobámba ledőltem kicsit.
-Gyere,megyünk foci meccsre!-mondta Paul
-Basszus nélkülem is menni fog szerintem nektek!-morogtam
-Nincs vissza beszélés!
Fel sóhajtottam.Elég jó idő volt ezért ezt vettem fel:

A hajamat ki engedtem,szokásos smink és már indultunk is a kis busszal.Szokás szerint Louis és Harry között volt nekem hely fenn tartva.
-Most mért is megyünk?-kérdeztem a fiúkat
-Mert valami szponzor foci csapata játszik.-magyarázta Liam
-Ooo.-mondtam
-De nem olyan rosz ám,mi ingyen kapunk sós mogyorót és vatta cukrot.-mondta Niall
-És colát meg hot-dogot?
-Szerintem azt is.-mondta Zayn
-Akkor legalább el leszek egy darabig.-mondtam
-Ugyan elég jól játszanak,főleg amikor el esnek!-nyugtatott Louis
-Igen az elég vicces.-értett vele egyet Harry
-Mi van a táskádba?-kezdett kutakodni Louis
Csalódott volt,mert csak szájfény,pénztárca és zsepi volt benne.
-Ízesített?-kérdezte Louis reménykedve
Bólintottam,ő erre elkezdte a száját ki kenni.Harry is el kérte és ő is kikente a száját.
-Ez most komoly?-kérdeztem
-Aha,epres?-kérdezte Louis
-Igen.
-Finom!
-Tudom,vissza kaphatnám?
-Persze!-mondta Harry és odaadta
Bólintottam,hogy köszi.A stadionba rajongók ezrei voltak.Szóltam a biztonsági öröknek,hogy engedjék már idei őket de ők nem engedték.Félre húztam Harryt egy sarokba ahol magányosak lehetünk.
-Harry csinálj már valamit!Szegények itt szomorkodnak,old már meg,hogy kaphassanak autó grammot,meg fényképet!-kérleltem
-Oké,de ezt még be hajtom rajtad.-mondta és rám kacsintott
-Nem győzöm ki várni!
Harry el intézte a rajongók szépen sorba be álltak mindenki meg kapta a képét,meg mindent amit kért.Nyugodtan el sétáltak.
-Csak miattad.-karolt át Harry
Így mentünk a helyünkre és le ültünk Louis mellé.Harry ekkor már a karját el vette a vállamról.
A meccs el kezdődött,elég unalmos volt.De hála égnek nem volt muszály ott ülnöm.Így el mentem sétálni.
Egy kisebb erkélyre tévedtem ott neki döltem a korlátra.Louis hírtelen mellém állt.
-Unatkozol?-kérdezte
-Szerinted?
-Eléggé.De innen jobb a kilátás.
-Hát igen.
-Gondolkoztál a dolgon?
-Igen.
-Mire jutottál?
-Még semmire.
-Meg értem én.
Ott maradt mellettem és néztük a meccset.A fél időbe egyedül indultam el azzal az indokkkal,hogy vécéznem kell,ő pedig vissza ment a helyére.Ahogy lefelé mentem találkoztam Harryvel amint banánt evett.

-Hogy eszel Harold?-kérdeztem
-Szépen.-mosolygott rám
Tovább ette a banánt,épp el akartam indulni amint el kapta a kezem.Ezzel jelezte,hogy maradjak.Ki dobta a banán hélyát és oda húzott az egyik sarokba.
-Na be most behajtom az igérted!-mosolygott rám
-Na mit szeretnél?-kérdeztem
-Egy puszit.
-Arcra?
-Igen,kezdetnek.-mondta és rám kacsintott
Így hát meg pusziltam az arcát.

Láttam,hogy nagyon mosolyog.
-Mit mosolyogsz?-kérdeztem
-Mert kedvem támadt.
Ekkor meg csókolt.A falnák támasztott és ott csókoloztunk tovább.Hallotuk,hogy el kezdődőt de min ket nem nagyon érdekelt.
-Szeretlek.!Mindennél jobban!-mondta Harry
-Én is téged!
-Akkor mond,mért nem jövünk újra össze hiszen  szeretjük egymást.
-De Louis....
-Mi van vele?
-Lehet,hogy iránta is érzek valamit.
A szemebe nézett.
-A szívedre halgas akkor biztos jól döntesz!-mondta és újra át ölelt