Reggel nagyon rosszul éreztem magam.Korán kellett kelnem,mivel a fiúknak interjút kellet adniuk.
Felkaptam magamra ezt:
-Na,hogy aludtál?-kérdezte Paul
-Jól,te?
-Jól.Mond Harryvel,hogy álltok?
-Szakítottunk.
-Mért?
-Nem lényeges!De ne is érdekeljen!
Bólintott.Oda dobott nekem egy zacskó gumi cukrot és boldogan ettem enni.Amikor a fiúk végeztek az interjúval,oda jöttek hozzánk.Harryvel össze akadt a tekintetünk,zavarba jöttem és elkaptam a tekintetem.Láttam ahogy rá néz a gumi cukorra és eszembe jutott,hogy amikor elösször beszélgettünk gumicukort ettünk.Ez egy kicsit el szomorított,de oda jött Louis és el vette a zacskót.
-Hé!-mondtam neki
-Nekem is kell!-mondta és el kezdte enni
Próbáltam el venni tőle,de nem sikerült.Vissza mentünk a szállásunkra,ki mentem a hátsó kertbe és le ülltem a fűre zenét hallgatni.Mindenki ki jött kivéve Harry,de ezt nem is bántam.
*Harry szemszöge
Egyszerűen képtelen voltam végig nézni ahogy Emily és Louis ott marakodnak a gumicukron.Mikor a szállásra értünk mindenki ki ment,csak én nem.Ki ülltem az erkélyre és zenét hallgattam.Néztem amint a többiek fociznak.Meg láttam Emilyt,ő is zenét hallgatot.A fiúk nyagatták,hogy álljon be,de látszott rajta,hogy nem akar.Végül Loui fel rántotta és játékra bírta.
-De nekem fehér a cipőm!Meg a ruhám!-nyafogott Emily
-Ugyan Millie!-nevetett Louis-Ne légy ennyire lány!
-De én lány vagyok!-mondta Emily
-Tudjuk!-mondta Niall
-Na látod!-mondta Emily
-Gyerünk már!-türelmetlenkedett Zayn
El kezdték a játékot.Emily több gólt is rúgott,meg lepetésemre.A meccs után Emily és Louis elmentek a birtokon sétálni,ugyanis a szállásnak nagyon nagy kertje volt.Utánuk mentem.
*Emily szemszöge
A meccs után sétáltunk Louis-al.
-Milyen szép!-mondtam amikor meg láttam egy patakot
-Igen,az!-mosolygott Loui
-Na mért jöttünk ide?
-Beszélni akarok veled.
-Hallgatlak.-néztem rá kiváncsian
-Ááá....Így nem megy,ha így nézel rám.-mondta és meg fordult meg öleltem hátúrról
-Nem lehet olyan vészes.
Nem szólt semmit csak némán álltunk.
Nem hiszem el,azt hiszem érzek valamit Louis iránt.-gondoltam
Nem hittem el,Emily és Louis ott áltak ölelkezve és kézen fogva és őket nem is zavarta.Hogy nehogy észre vegyenek be bújtam,egy fa mögé.
-Mi a baj Loui?-kérdezte Emily
-Semmi.-sóhajtott fel Louis
-Akkor,meg minek jöttünk ide?-kérdezte Emily
-Ezért!-fordult meg hírtelen Louis és bele lökte Emilyt a folyóba,de ő magával rántotta.Így ketten estek bele a vízbe és ott nevettek.Emily bosszúból le fröcskölte Louist,aki vissza fröcskölt.De hírtelen újra meg ölelte Emilyt és kiszállt vele a folyóból.Meg lepődtem,úgy látszott Emily is.
~pár órával késöbb
Már sötét volt oda kint amikor kopogtak az ajtón.Meg lepödtem,mert Louis volt az.
-Gyere,kimegyünk és csillag szórózunk!-mondta
-Ilyenkor?
-Persze,mért ne?
-Igaz.De nem adom fel könnyen!
-Mit?-kérdezte meg lepedten
-Az Emilyért való harcot!Szeretem őt és újra vele akarok lenni!
El mosolyodott.
-Én se adom fel,ugyanis én is szeretem!De nem akarom,hogy ez a barátságunkra menjen!
-Én se!
Mind ketten bólintottunk és ki mentünk,a többiek már rég csillágszóróztak.Emily amikor meg látott min ket Louissal ránk mosolygott.Boldogan rajzoltunk a csillag szórokkal egész hajnalig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése