62.rész

*Emily szemszöge
Ma van Harryvel  a házassági évfordulónk,Dracy már 1 és fél éves.Nagyon édes kislány gyönyörű zöld szemei és barna haja van.Gyönyörű kislány,egyszerűen nem lehet nem imádni.

Mi Harryvel jól meg vagyunk a szerelmünk még mindig lángol és egyre nagyobb és nagyobb lesz minden egyes csóknál,ölelésnél vagy közös nevetésnél.Számomra ő a tökéletes fiú.Dracynek pedig kiváló apja,mondjuk néha túlságosan félti de hát érhető hiszen a szeme fénye.

Sharon és Zayn is jól meg vannak épp az esküvőjüket tervezik és nagyon boldogok,azon gondolkoznak,hogy örökbe fogadnak egy kis fiút.De még nem dőlt el semmi.Hát igen ők is nagyon szeretik egymást még mindig.

Louis boldog,össze jöttek Hannahval.Igaz még csak egy hónapja vannak együtt,de már össze akarnak költözni,ami nekem kicsit gyorsa,de mindenki a maga tempóját kövesse.

Liam most mindenki miatt aggódik,hiszen ő volt mindig is az apás és védelmezős a bandába.Na most Dracy miatt is aggódik,nem is keveset.Szinte mindennap át jön meg nézni,hogy él-e még a gyerek jelszó alatt.Pedig mindenki tudja,hogy csak szeretne babázni.

Niall a szokásához híven mindent meg eszik,de ultra vékony.Neki most sincs barátnője,de ő azt mondja nem is kell neki hiszen itt vagyunk neki mi ami neki pont elég.Végül is igaza van,de szeretném ha rá és Liamre is rá találna s zerelem hiszen mindenki meg érdemli.

Dariennel pedig ismét jóba vagyunk.Néha még át is jön,persze amikor Harry is itthon van.Jókat szoktunk nevetni és Dracyvel is meg barátkozott,azt mondja sajnálja amit ellenünk tett,de mindig is szeretni fog.Meg értem őt,de közöltem vele,hogy én csak Harryt szeretem és mindig is csak őt fogom.Mondjuk ez kicsit hazugság volt,hiszen Lou mindig bele lesz zárva a szívembe.

Anya és Apa pedig haza jöttek és minden vasárnap együtt ebédelünk erre az ebédre Harry családja is el szokott jönni és nagyonkat nevetünk,mindenki imádja a kislányunkat és mindenki őt akarja babusgat.

Paul is jól van,egy kicsit csalódott igaz,hogy ilyen fiatalon szültem de azt mondta meg érte és szerintem is így van ez.Hiszen meg kaptam a világ legjobb családját.

A lényegében ennyi és ezzel fejeződik be az én történetem is!Ami igaz hosszú és fáradalmas volt csalódással és fájdalommal teli meg érte!Mindent pénzt meg ér ez az élet! :)

61.rész

*Harry szemszöge
Reggel komásan fel keltem és láttam,hogy Emily már fel van kelve és velem szembe ül az ágyon és engem néz.
-Mi az?-kérdeztem
-Semmi csak olyan édesen alszol,remélem a kisbabánk is olyan édes lesz mint te!
-Remélem meg olyan szép,mint te!-mondtam és magamhoz húztam
Meg csókoltam és közben a hátát simogattam.El kezdte le venni rólam a pólómat.
-Na mi van már nem vagy fáradt?-kérdeztem kacéran
-Aludtam-válaszolta és újra meg csókolt
Én is le vettem róla a pólóját és így tovább,és meg történt amire tegnap este óta vágyok.
-Szeretlek!-mondta
-Én jobban!
-De én igazából!
-Én hárommal.
-Mi hárommal?
-Három méterrel a felhők fölött!
Rám nézett,azzal az imádni való tekintetével.
-Hé ne lopd H szövegét!-mondta nekem-Attól,hogy a te neved is H-val kezdödök nem hatalmaz fel semmire!
-Jól van,jól van!Elnézést.
-Semmi baj!-mondta és rám kacsintott

*Emily szemszöge
Harry még kicsit az ágyba maradt de én el kezdtem öltözködni,most derül majd ki,hogy milyen nemű lesz a kisbabám a vizsgálaton és nem szerettem volna le késni.
Ezt vettem fel:

A hajam ki fésültem és már indultam is.Persze kabátot is fel vettem.A doktornál nagyon izgultam,amikor én következtem végre éreztem,hogy izzad a tenyerem.De nyugodságot színleltem és le feküdtem az orvos vizsgáló asztalára.
-.Szeretné tudni a nemét?-kérdezte
-Igen,nagyon és az apuka is!-mondtam
-Hát akkor nézzük!-mondta a doktor és hosszasan vizsgálgatott
A zselé nagyon hideg volt,így is majd meg fagytam.
-Kisasszony a gyermeke kislány!-állípította meg-Már veheti is a rózsaszín ruhácskákat!
-Ez szuper!Az apuka is kislányt akar!És végre a szobáját is be rendezhetjük!-őrvedeztem mint egy ovis.
Meg köszöntem az orvosnak és már indultam is haza,színte repültem az autóig.Amikor haza értem Harry lent ült a nappaliba a fiúkkal és Sharonnal.Kicsit meg lepódtem,de láttam,hogy Harry adott nekik már inni.
-Hol voltál?-kérdezte aggódva Harry
-Ááá csak vizsgálaton.
-És?
-Hát meg mondtak,hogy kislányunk lesz!-mondtam
Erre mind fel ugrottak öröm kiáltásba törtek ki Hazza oda futott hozzám és fel kapott,meg pörgetett.
-na akkor ideje neki látna a baba szobájának!-közölte Louis
-Majd én azt el döntöm!-mondtam
-Még nem is vásároltunk semmit!-helyeselt Harry
-Akkor menjünk mos!-jegyezte meg Niall
-Akkor megyünk!-szögezte le Liam
-Mi lesz ebből.-sóhajtott Sharon
-Ne is mondd!-mondtam neki
Így 7-en mentünk el bevásárólni a babának,vagyis Draicy-nek.Mindent meg vásároltunk és neki láttunk,vagyis a fiúk.Mert közöltem,hogy ez férfi munka.Végül egész jól sikerült.
Ilyen lett Draicy szobája:

Amikor végeztek nagyon meg lepődtem,mindenkinek adtam egy puszit,mert ilyen ügyik voltak.Harry meg fogta a derekam és meg puszilta a nyakam.Amikor el mentek a többiek Harry még mindig a karjaiba tartott és e fülembe kezdett suttogni.
-Ez a ruha volt rajtad amikor elösször ettünk együtt együtt gumicukorot és ebbe voltál amikor hozzád mertem szólni!-a szavaitól liba bőrős lettem
-Mitől féltél?-kérdeztem
-Attól,hogy vissza utasítasz!
Felé fordultam és meg csókoltam.A szokásosnál hevesebb volt a csókunk fel kapott az ölébe és a halószobánkba vitt le döntött az ágyra és tovább csókóloztunk.El kezdtünk pörögni Harry került alúlra,én fel egyenesedtem.Ő rám nézett.
-Gyere hozzám!-mondta
Teljesen le fagytam,csak néztem rá.Ő rám mosolygott és magához húzott ott folyattuk ahol abba hagytuk.

60.rész

*Emily szemszöge
Már a 3.-dik hónapba vagyok,nagyon örülök neki,mert már csak egy hónap és meg tudhatom,hogy a babám milyen nemű lesz.Már nagyon várom.Harry egyre izgatottabb lett ahogy közeledett az ultrahang.
-Harry még nem tudják meg mondani,hogy milyen nemű lesz,szóval ne izguljál!-mondtam neki
-De én tudni akarom!-nyafogott
-A nyafogással nem érsz el semmit!
-De,hogy nem!
-Nem fog tőle jobban fejlődni a baba.
Morgott valamit a bajsza alatt.El mentünk a vizsgálatra m inden rendben volt.Amikor haza értünk büszkén néztük meg az immár teljesen kész házunkat.
-Na ma mit csináljunk?-kérdezte Harry
-Nem tudom,mit szeretnél?-kérdeztem miközben óda bújtam hozzá
-Nem megyünk moziba?-kérdezte
-Mire?
-Mondjuk az Alkonyat utolsó részére?
-Tökéletes!-mondtam és csókot leheltem a szájára
Fel kapott úgy,hogy vele szembe legyen a fejem,a térdem át fontam a derekán és meg csókolt.A csók után fel mentem a szobámba át öltözni.Ezt vettem fel:

A hajam be hullámosítottam.Harry is kész létt mire én is.Be ültünk a kocsiba és el indultunk.A film nagyon jó volt,bár a csata jelenetnél nagyon izgultam ezért oda bújtam Harryhez,ő pedig át ölelt.Hála égnek 2 extra mérető popcornt vettünk,mert a reklám alatt majdnem meg ettük az egyiket teljesen.Amikor mentünk haza már sötét volt,mivel télen mindig korán sötétedik.A rádióba a srácoktól ment a Little Things,amit persze azonnal énekelni kezdtünk,amikor Harry részébe jött az a rész,hogy "You perfect to me" Harry meg fogta a kezem és meg puszilta azt.Végre amikor be szabadultunk a házunkba le dobtam a cipőm és fel mentem a háló szobánkba.Harry utánam jött,leültem a tükör elé és el kezdtem le mosni a sminkemet.Harry oda jött hozzám és el kezdte puszilgatni a nyakam.
-Szeretnél valamit?-kérdeztem
-Szerinted?-kérdezte komiszul
-Most nem.
-Mért?
-Fáradt vagyok.
-Hát jó!-mondat és fel egyenesedett és le feküdt az ágyra,magára húzta a takarót.

Fel sóhajtottam,néha rosszabb mint egy gyerek és neki szülök egy kisbabát.El mendtem le fürödtem és be feküdtem Harry mellé az ágyba,aki még mindig durcízott.El kezdtem puszilgatni az arcát,mire végül egy kicsit fel engedett és magához húzott.A szájára adtam egy puszit és hozzá bújtam.Ölelkezve aludtunk el.


~másnap reggel
Arra keltem,hogy Harry nincs mellettem,le mentem a konyhába épp palacsintát sütött.
-Jó reggelt!-mosolygott rám
-Neked is!-mondtam és meg csókoltam
-Kérsz?
-Ugye nem égedted el?
-Nem,legfeljebb egy kicsit kemény lett.
-Nem akarom el rontani a gyomrom.
Nagy boci szemekkel nézett rám és végül ettem egyett.Be vallom nem is volt olyan rosz,csak kicsit kemény.

59.rész

*Emily szemszöge
Olyan gyorsan futottunk,mint még életünkbe nem.Hála az égnek úgy álltunk a kocsival,hogy azonnal el tudjunk indulni,gyorsan be ültünk a kocsiba és már száguldtunk haza felé.Amikor már elhagytuk a hely körzetét félre húzodtunk egy biztonságos helyre.
-Jól vagy?-kérdeztem
-Nem.-válszolta Sharon
-Mi történt?-kérdezte Hannah
-Hát mentem az utcán,tök nyugodtan és hírtelen valami fájdalmat éreztem és el sötétült minden és látjátok ez történt velem.-mutatott magára
A ruhája el volt szaggatva és tiszta sebes volt a teste.Az arca meg úszta néhány horzsolással.
-Menjünk el hozzám és ott el látjuk a sebet!-mondtam
El indultunk hozzánk,Hannah nagyon meg lepödöt.
-Hát nem hozzátok tartatottunk?-kérzte meg lepve
-De és ez az én otthonom.Bocsi a rumliért még csak most csinálják a szobákat.
Be hívtam őket,mind ketten meg csodálták a kész szobákat,el voltak ájulva.Utoljára a nappaliba mentünk be ahol Harry fetrengett Louissal.Nagyon meg lepődtem,hogy együtt látom őket,de örültem Louisnak.
-Meg jöttem!-mondtam és e sétáltam a kíséretemmel a szobába
Mind rám mosolyogtak és integettek.Amikor meg látták Sharont,nagyon meg ijedtek.
-Úristen mi történt?-visitott Louis
Sharon csak rázta a fejét.Be vittem a konyhába és ki tisztítottam a sebeit.Párszor fel szisszent,ezzel jelezte,hogy fáj neki.Adtam neki épp ruhát és haza vittem Hannahval együtt.Sharon közelebb lakik,ezért őt vittem hamarabb haza.
-És mikor jössz suliba?-kérdezte Hannah
-Hát nem mostanában.
-Mért?
-Mert terhes vagyok.
-Mi!Kitől?
-Harrytől,ezért is költöztünk össze.De figyelj ez még nem publikus nem mondd el senkinek se,még a pasidnak se!
-Már nem az!
-Mért?
-Rájöttem,hogy egy barom és ki tettem a szűrét!
-Jól tettes!-dícsértem meg adtunk egymásnak egy öklöst és be ment a házba.
Haza felé a rádíót bömböltettem és vele énekeltem.Amikor vissza értem a házba Harryék épp a szobánkba ugráltak az ágyon.
-Mit csináltok?-kérdeztem
-Semmit!-mondták egyszerre
-Hát jó.-mondtam és le mentem a konyhába
El kezdtem össze takarítani a mocskot amit ők hagytak maguk után.
Szép dolog én takarítok utánuk,pedig eleget takaríthatók ha meg születik a baba!-gondoltam
Nagy nehezen ki takarítottam.Valami csörömpölést halottam,fel mentem.A szobánkba egy antik váza össze törve állt a szönygen.
-Harold!Mit műveltetek!!??-órdítottam rájuk
Nem válaszoltak.
-Jó takarítást!-mondtam és ki sétáltam

*Harry szemszöge
Szenétség volt Emilytől,hogy csak úgy ott hagyott minket takarítani.
-Végül is mi csináltuk!-mondta Louis
-És?A baba se fog magának fel takarítani!
-De ő egy kisbaba lesz,te meg már felnőtt vagy!
-Nem baj!
-Ne várhatod el,hogy ő takarítson utánad,miattad kell 9 hónapon át rosszul lennie és meg hízni és miattad....-mondta de nem fejezte be egyszerűen ki sétált.


*Emily szemszöge
A nappaliba rendegettem egy vázába a  a virágokat,amikor Louis meg fogta a derekam.Meg puszilta a nyakam.
-Mit szeretnél?-kérdeztem
-Ezt!-mondat és meg csókolt
Amikor fel fogtam,hogy mit csinál ellöktem magamtól.
-Louis,én Harryvel vagyok együtt.-mondtam
-De ha nem lenne a bab,velem lennél.
-Hát lehet...
-Ez csak egy búcsú csók volt.
-De én nem engedtem meg!
-Nem baj!-mondta és haza ment
Oda sétáltam az ablakhoz és néztem ahogy el megy.Valamniért szomorú volt,hogy el ment és nincs itt.
Úgy látszik még mindig szeretem!-gondoltam

58.rész

*Harry szemszöge
A házunkba kezd helyre állni a rend a nappalink és végre el készült.Nagyon szép lett,zöld színű lett a szoba.Ami persze Emilynek nem tetszett,mivel nem annyira szereti a zöldet,de nekem meg ez tetszett.
Ilyen lett a nappalink:

-Megint zöld!-morogta Emily
-Nekem tetszik!
-Nekem csak a színnel van bajom,de mindegy.
Fel sóhajtottam.
Hát igen ilyenek a nők!-gondoltam-Nincs aki meg tudná őket fejteni.
Be ment a konyhába és evett valami szendvics féleséget,mostanában egyre többet eszik.De ez az élet rendje,hogy az állapotosok nagyon sokat esznek.De örülök,hogy már nem fél a meg hízástól.Oda mentem hozzá és meg öleltem hátúlról,kicsit meg ijedt.
-Te ne ijeszteges!-mondta
-Nem direkt volt.
-Mindegy.-mondat és be sétált a nappaliba
Úgy látszik ma megint csak tévézni fogunk!-jegyeztem meg magamba


*Emily szemszöge
Egy dologba biztos voltam,hogy a gyerek szobába és választom ki a szineket és a bútorokat.Mert,hogy Harry csak zöld színeket tud választani az kész.Épp a kanapén heveréztem Harryvel amikor meg szólalt a telefonom.
-Szia bébi!-szóltam bele mivel  láttam,hogy Sharon hív
-Szia drága,ha még élve akarod látni a barátnődet,jobb ha figyelsz!A One Directionos ebből ki kell hagynód és ha meg látom,hogy riasztottad a rendőrőket azonnal meg ölöm a hölgyet!Csak egy embert hozhat aki  nő és nem tud minket testileg bántalmazni.Hozzon nekünk 100 miliót vagy külömben a barátnőjének vége!-mondta egy ismeretlen hang a végén pedig Sharont halottam sikitani.
-Értem,hova kell mennem.
-Az erdő mellett vannak külömböző garázsok,oda hozza a 3.-dik házba.Meg értette?
-Meg.
-Oké,8-ra érje oda-mondat és le rakta
A félelemtől majdnem össze estem,hogy a barátnőmet el rabolták.Fel mentem a széfünkhez ami tele volt pénzel ki vettem az összeget és beraktam a táskámba.Valami elegáns külsőt akartam el érni,Így ezt vettem fel:

A biztonságért a kabátomba be raktam két gázsprét.Le mentem az alsó szintre.Harry döbbenten nézett rám.
-Hova hova?-kérdezte
-Dolgom van,majd jövök!-mondat neki rejtélyesen
-Okés,de vigázzál magatokra!-mondta és adott egy gyors csókot
Hála égnek a rúzsom nem kenödött el ,be ültem a kocsimba és el indultam Hannah házához.Még csak 7 Óra volt,de még meg kellett kérnem Hannaht,hogy segítsen és ki is kellett érnem/érnünk a garázsokhoz.Amikor oda értem hozzájuk,nagy nehezen be csöngettem.Hannah nyitott ajtót.
-Szia.-köszönt döbbenten
-Szia,segítened kell!
-Mi?Gyere be és meséld el!-mondat és be hívott
El meséltem neki a telefon hívást,ő végül bele egyezett,hogy velem jön.
Ezt vettem fel a mentő akciónkoz,hogy menjünk egymáshoz:

Odatam neki a gáz sprét amit a kabátjába rakott a táskájába pedig külömböző nehéz tárgyakat pakolt,hogy ha meg támodnak minket legyen mivel verni őket.Be ültünk a kocsiba és el indultunk a helyszínre.8 előtt pár percel érkeztünk a kocsit jó eldugva parkoltuk el nehogy el lopják.Oda sétáltunk a 3-as garázshoz,be kopogtam.Az garázs ajtó kinyilt,mögötte ijesztő férfiak álltak.Sharon pedig meg kötözve feküdt a földön és vérzett a feje.
-Engedjék el!-mondtam
-Előbb a pénzt!-mondta az egyik fogva tartó
-Nem elösször Sharont.-mondta Hannah
Nagy nehezen el engedték a barátnőnket,aki odajött hozzánk.
-Tudsz futni?-suttogtam a fülébe
Bólintott,rá néztem Hannahra ő is bólintt.Ezzel jeleztünk egy másnak,hogy futhatunk.Meg fordúltunk és futásba kezdtünk.....

57.rész

*Emily szemszöge
A munkálatok nagyon szépen haladtak a szobánk és a fürdő meg a konyha lett kész elsőnek,hisz ebbe vannak a legfontosabb dolgok.
Ilyen lett a szobánk:

Hát igen a színt nem én választottam,de csak nem lehet lila szobánk.De a színtől fügetlenűl nekem nagyon tetszik a szobánk.
Fürdőnk ilyen lett:

A konyhánk pedig ilyen:

Hát igen nagyon szépek lettek a szobáink,amibe még a héten be költöztünk,nagyon fura volt,hogy ez már csak a mi házunk és benne minden a miénk.Sajnos nappalink még nem volt kész ezért nem tudtunk tévézni,mivel a szobánkba nem kőtettünk be a tévét még.Így este csak beszélgetni tudtunk szórakozásként.
-Harry melyik is lesz a bab szobája?-kérdezte
Ő intett,hogy kövessem egy nagyon szobába vezetett aminek úgy látszik lehet valami plusz szobát meg oda építeni.
-Nem lesz kicsit nagy neki?-kérdeztem
-Nem,neki a legjobb jár.
-És mi lesz a plusz szobája?
-Fürdőre gondoltam.
-Nem is olyan rossz ötlet,de a munkásokra akkor már nem számíthatunk,mert mire állítólag ki derül,hogy milyen nevű nekik már rég máshol lesz munkájuk.
-Nem aggódj majd a fiúkkal meg csináljuk!
-Most ez komolyan mondtad?
-Persze!
Hát inkább nem!-gondoltam
Rá néztem,a tekintettemmel tudattam vele,hogy ez rossz ötlet.Este meg fürödtem és be bújtam Harry mellé az ágyba aki egy szál alsó nadrágba aludt.
-Fel avatjuk a házat?-kérdezte kanos mosollyal
-Mért ne!-mondtam és meg történt aminek meg kellett


~másnap reggel
Össze bújva ébredtünk,nyugodtan feküdtünk ölelkezve mivel tudtuk,hogy a munkások csak délután jönnek.
-Jó reggelt!-mondtam neki és el kezdtem puszilgatni az arcát
Nyüszörgött,de közbe magához húzott.Még jó sok ideg így feküdtünk.Aztán fel öltöztünk én ezt vettem fel:

Harry még egy száll nadrágba feküdt az ágyon és engem nézett.
-Még nem is híztál meg!-állapítottam meg
-Még szép!Még csak 2.-dik hónapba vagyok!
-Kár!Olyan kiváncsi vagyok rád,hogy,hogy nézel ki dagin.
-Te!Na most ezért nem fogok meg hízni!Majd járok terhes tornára!
-Ne tedd ezt velem!
-De teszem!
Morogni kezdett,oda mentem a szekrényéhez oda vágtam hozzá egy pólót,hogy öltözzön fel.
-Na mi van cica zavar a tökéletes felső testem?-kérdezte mikőzbe magához húzott
-És ha igen?-kérdeztem és a kezem végig símitottam a felső testén-A kedvemért fel vennéd a pólót?-kérdeztem és boci szemeket mersztettem rá és csókokat leheltem a szájára
Így nagy nehezen rá vettem,hogy vegyen fel pólót.Le mentem a konyhába és meg reggeliztem.Harry késöbb jött le,de meg vártam míg meg eszi a kajáját.
-Te mért nem sütsz nekem soha sütit?-kérdezte tőlem
-Mért kéne?
-Igen,Sharon mindig süt Zaynnek.
-Mert Zayn biztos meg érdemli.
-Mért én nem?
-Nem,nem.Te rossz vagy!
-Oszt mért?
-Csak!És nem kérdezz vissza!-mondtam
El kezdtem dúdolni,Harry is vele dúdolt.
Hát igen a babámnak lesz zenei érzéke!-gondoltam és el kezdtem simogatni a pocaklakomat

56.rész

*Emily szemszöge
2.hónapos  ultrahangra nagyon idegesen mentem,féltem,hogy valami nem lesz rendbe.Harry is jött velem.
-Szerinted meg tudjuk már,hogy fiú vagy lány-e?-kérdezte
-Nem,Harry még nem.
-De mért?
-Mert még túl pici hozzá.
-De mért?
-Mert még csak 2 hónapos!
Fel sóhajtott,néha nagyon ki tud idegelni főleg most.Láttam,hogy nagyon el gondolkozik valamin.
-Na min gondolkozol?-vontam kérdőre
-Azon,hogy most vegyek valami ruhát neki vagy ne ha látok valami édeset.
-Vegyél,de valami nagyon édeset!
Rám mosolygott,a szíves a szokáshoz híven gyorsabban vert egy mosolyától is.Rá hajtottam a vállára a fejem.Az orvos hívott minket.A vizsgálaton minden rendbe volt,nagyon meg nyugodtam ettől.A rendelés után haza mentünk és elkezdtünk tanakodni.
-Mikor keresünk valami házat?-kérdezte Harry
-Tőlem most is mehetünk!Csak át öltözök!
-Minek?
-Mert nem akarok meg fagyni!
Mivel rajtam ugyanis szoknya volt a rendelés miatt.
-Oké,de siess!-mondta
Gyorsan magamra kaptam ezt:

Szokásos sminket tettem fel,a hajam pedig ki fésültem.Vissza mentem Harryhez,aki jól szemügyre vett.
-Milyen jól nézel ki!-dicsért meg és a pólómat nézte
Hát igen Harryt könnyű boldoggá tenni!-gondoltam mosolyogva
Elindultunk és sorra néztük a szebbnél szebb házakat.A végén egy egyszerűbb,de szép tégla borítású háznál döntöttünk,aminek 2 szintje volt.

Elégedetten néztem a házunkat,hogy milyen jót választottam.Láttam,hogy Harrynek is tetszik.Csak egy dolog maradt hátra,hogy el mondjam Paulnak.Harry vissza vitt és ketten oda álltunk elé.
-Figyelj!-kezdtem ő feszülten rám nézett-Harryvel össze költözünk,gyerekünk lesz és szeretjük egymást.
-Oké,de tudd bármikor vissza jöhetsz!
-Oké!De nem lesz rá szükségem,remélem...
-Utolsó lehetöségnek jó lesz!
Bólintottam,láttam,hogy Harry nagy nehezen fogja a nevetését ezért bele csíptem a kezébe.
-És mikor költöztök?-kérdezte Paul
-Amint kész lesz a szobánk!-mondta Harry
Paul bólintott,látszott,hogy nem haragszik oda mentem hozzá és meg öleltem.Fel mentem a szobámba és írtam anyunak egy üzit.

"Szia Anya!

Annyi minden történt képzeld!Harryvel meg vettük álmaim házát,igaz kicsit egyszerű de talán ettől olyan szép!Hamarosan költözünk,ma voltunk ultrahangon és azt mondták minden rendbe van.Nagy kő esett le szívemről,nagyon sajnálom,hogy nem lehettek itt velünk a munkátok miatt.Mikor jöttök már haza?

Puszi:Emily"

Pár óra múlva meg kaptam rá a választ.

Drága Emily!

Nagyon örülök,hogy boldogok vagytok Harryvel,de annyira örülök,hogy el se tudod képzelni.Sajnos még nagy messze van,hogy újra találkozhassunk,mi nagyon sajnáljuk ezt.Így később láthatjuk az unokánkat.Már most kiváncsi vagyok a házatokra,de mivel tudom,hogy jó ízlésed van(és nem csak a tárgyakra hanem a fiúkra is gondoltam) tudom,hogy a házatok gyönyörű lesz.

Puszi:Anya

Hát igen anyám mindig is ilyen kelekótya lesz.Mivel tudtam,hogy kiváncsi a házunkra el küldtem neki róla egy képet.Amire pár perc múlva pár dicsérő sort kaptam válaszul,hogy milyen jól választok.Már alig vártam,hogy Haroldal össze költözzünk és,hogy végre meg tudjam,hogy milyen nemű lesz a kisbabánk,mert akkor végre vehetek neki szép ruhácskákat és azt biztos nagyon élvezni fogom.